Ha emlékszel még a Leó jégkrémre, ha te is az Ablak-Zsiráffal fedezted fel a világot, és ünnepnapon úttörő-egyenruhába öltöztél, tudod, milyen volt az iskolakezdés 30-40 évvel ezelőtt. Nem volt jobb vagy rosszabb, mint most. De kétségkívül más volt.
Hamarosan szeptember, ami egyet jelent az iskolakezdéssel. Még azoknak is ez ugrik be erről a hónapról, akik már rég maguk mögött tudták az iskolás éveket, és még gyerekük sincs, akik miatt el kéne viselni a komor évkezdést. Nekem ilyenkor mindig eszembe jut Harry Potter, hogy ő mennyire várta, hogy a nyári szünetről visszatérhessen a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába. Egy kicsit talán minden gyerek álma egy varázssuli.
Ha egy tanárt becenéven emlegetnek a tanítványai, annak két oka lehet: vagy nagyon szeretik, vagy nagyon nem. A gesztus mindenképpen arra utal, hogy a pedagógus személyisége valamiért különleges a diákoknak. Egy biztos, bármi is motiválta őket, a tanárra ragasztott becenév szívből jött.
Mi lehetne nagyobb álom egy szülő számára, szeptemberben, mint a zökkenőmentes iskolakezdés. Képzeljünk el egy ideális világot, ahol nincs Covid–19, nincs se nátha, se megfázás, csak tökéletes tanárok, nagyszerű osztálytársak és olcsó taneszközök léteznek. Na, hát ilyen nincs. Ám törekedni azért lehet arra, hogy ne legyen rémálom az első nap – vagy a sokadik – az iskolában.
Iskolai egyenruhát már a középkorban is hordani kellett. 1222-ben Canterbury érseke elrendelte a cappa clausa, azaz egy speciális köpeny viselését, Londonban pedig az 1500-as évekre nyúlik vissza a szokás.
Az alapvetően egészséges gyerekeket sem árt átnézetni, mielőtt elkezditek szeptembertől a tanévet. Mutatjuk, mire érdemes különösképp figyelni.
A napokban határozták meg a 2022/2023-as tanév menetrendjét, amiben sok meglepetés nincs: az első tanítási nap szeptember 1. (csütörtök), az utolsó tanítási nap pedig június 15. (szintén csütörtök) lesz. Ez azt jelenti, hogy már egy hónap sincs a nyári szünetből, és szeptember elsején több ezer diák kezdi meg a tanévet. Ám sokan közülük először lépnek be az iskola kapuján, és első osztályba menni mindig hatalmas mérföldkő szülőnek és gyereknek is.
Szülőként a legtöbben a gyerek teljesítményét a sajátjuknak érzik. Azaz, ha utódjuk kitűnő tanuló, akkor boldog-boldogtalannak dicsekszenek vele, ám ha rosszul teljesít, a család szégyeneként és személyes kudarcukként kezelik. Talán mondanunk sem kell, milyen káros ez a viselkedés.
Ha gyermeked most kezdi az iskolát, biztosan gondolkodtál már azon, vajon hogyan segíthetnéd őt abban, hogy minél akadálymentesebben vegye ezt a váltást – az általános iskolai tanulmányok megkezdése a mérföldkövek sorában az első, ami nagyon meghatározó élményt jelent egyben.
Az, hogy miben hiszünk, hatással van a személyiségünkre is, és nincs ez másképp a gyerekeknél sem: a hitnek azonban ezenfelül az iskolai eredményre is van hatása. De vajon mi annak az oka, hogy az Istenben hívő gyermekek tanulása más, mint a többieké??
Magyarország több Nobel-díjast és komplett tudományágakat is átformáló tudósokat, szakembereket adott és ad a világnak. Csakhogy az utóbbi évtizedekben a természettudományok iránti érdeklődés csökken, egyre kevesebb a reál tantárggyal foglalkozó tanár. Így félő, hogy elveszítjük ezt az előnyt – ráadásul még mindig vannak olyanok, akik úgy gondolják, a tudományos karrier nem nőknek való.
Sorozatunk előző részében a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás talán legfelkavaróbb riportfotóját vizsgáltuk meg közelebbről – ezúttal még mindig a 9/11-es sorsfordító napon maradunk, és egy másik ikonikussá vált felvételre vetünk alaposan pillantást, a helyszín azonban egy Manhattantől 2000 kilométernyire található floridai kisváros, Sarasota. Az Egyesült Államok elnöke itt, egy iskolai mesefelolvasás közben értesült róla, hogy országa támadás alatt áll.
