Bizony a regényhősök sem használják mindig a teljes nevüket: Albus Dumbledore például további három keresztnévvel büszkélkedhet, és Óz, a nagy varázsló sem véletlenül választott magának ilyen rövidke becenevet.
Ksssznyk, nn Krnn, Szz v mgny: talán elsőre nem tűnik fel, de ezek a betűhalmazok valójában ismert regények címeit takarják. Kvízünkben rá kell jönnöd, hogy melyik híres író nevéhez köthetők.
Nem ritka jelenség, hogy a regények kalandvágyó vagy éppen céljukat vesztett hősei útra kelnek. Felkerekednek, hogy szerencsét próbáljanak, világot lássanak vagy álmaik nyomába eredjenek, néha pedig könyvbéli szerencséjük hozza úgy, hogy azelőtt sosem látott vidékekre keverednek.
Abigél, Régimódi történet, A Danaida, Az ajtó – csak néhány cím Szabó Magda termékeny regényírói karrierjéből, de nélkülük nem lenne ugyanaz a 20. század magyar irodalma – mégis csak egy véletlen felismerésnek köszönhetjük, hogy ma olvashatjuk ezeket a könyveket.
Roald Dahl sosem szégyellte, hogy él-hal az édességekért. Gyerekként minden pénzét cukorkára költötte, kamaszként arra vágyott, hogy egy csokoládégyárban dolgozhasson, felnőttként pedig édességimádatától vezérelve írt egy gyerekkönyvet.
Hogyan derülhet fény fél mondatból egy húsz évig tartó viszonyra? Milyen titkokat rejthet egy lábakélt levelezés? És mennyi mindent hallgathat el egy feleség, amikor nőcsábász férjéről ír könyvet? Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténésszel Kosztolányi Dezsőről beszélgettünk.
Gyönyörűek és különlegesek. A The Guardian által legszebbnek választott könyvtárak között találunk monostori könyvtárakat, fontos dokumentumoknak otthont adó helyeket, de olyan termeket is, ahol denevérek felelnek a gyűjtemény épségéért.
„A vonaton még nem volt semmi baj. Velencében kezdődött, a sikátorokkal” – kezdődik Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye és Mihály kalandos nászútja Olaszországban. Virtuális utazásunk során elkísérjük őt Velencétől Rómáig, megnézzük Ravenna bizantin mozaikjait, ellátogatunk a firenzei dómhoz, és Ervin nyomába eredünk Gubbióban.
Kipróbálta magát a táncban, az éneklésben, sőt, a pantomimben is, de végül a regényírásnál kötött ki. Azóta tizenöt könyve jelent meg, de az Utóirat: Szeretlek még mindig napjaink egyik legnépszerűbb szerelmi története.
Arany Jánost szerethetjük a Toldiért vagy az Ágnes asszonyért, de mindenképpen a szelíd és alázatos jelleméért. A művészetét nem inspirálta az alkohol vagy az ópium, nem keveredett kétes nőügyekbe, jó férj volt és szerető apa.
József Attila mind életében, mind halála után megosztó figura volt. Életműve talán a 20. század magyar irodalmának a legtöbbet magasztalt költeményei, amiket a mama feldogozatlan halála, a szegénység, a szeretet folytonos keresése és a meg nem értettség ihletett. Arról azonban kevés szó esik, hogy ki volt az az ember, aki ezeket a verseket írta, akit nemcsak a világ dobott ki magából, hanem aki akár késsel a kezében ment a világ ellen.
A magyar irodalom Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni kapcsolatát az egyik legszebb szerelemként tartja számon, pedig a pár élete egyáltalán nem volt felhőtlen.
