Az intelligencia vonzó. Szeretjük az okos embereket. De mi a helyzet a zsenikkel? Azokkal, akik az IQ-teszteken a lehető legmagasabb eredményt érik el. Őket is vonzónak találjuk?
Az intelligencia részben örökletes ugyan, de a szellemi teljesítőképesség a mindennapok szintjén is fejleszthető, megőrizhető. Íme 3 remek módszer a téma szakértőitől!
A bolond bölcsnek tartja magát; de a bölcs tudja magáról, hogy bolond. Rákosi Jenő fordításában így hangzik a shakespeare-i bölcsesség, mi pedig csak bólogathatunk: napi tapasztalat, hogy nagyobb eséllyel okos az, aki kételkedik a képességeiben, mint aki meg van győződve zsenialitásáról.
Kevés megosztóbb kérdése van napjaink tudományos életének, mint az IQ genetikájához kapcsolódó. Nemrégiben a korábbinál is felkavaróbb hírek érkeztek az emberi géntérkép és az intelligenciahányados kapcsolatát vizsgáló kutatások eredményeiről.
Igen rejtélyes és összetett dolog az emberi intelligencia, nem véletlenül izgatja a tudósok fantáziáját, hogy mi minden befolyásolhatja az IQ-szintünket. Az elmúlt évek kutatásaiból kiderült például, hogy epigenetikai folyamatoknak is köze van hozzá - többek között erről az érdekes kapcsolatról kérdeztük prof. dr. Szalai Csaba molekuláris biológust.
Egy skót kutatás 68 év távlatából igyekezett felmérni, pontosan mekkora jelentősége lehet egy 11 éves korban kitöltött intelligenciatesztnek.
Ha hiszel a gyerekben, meghálálja – ha folyton rosszat mondasz róla, örökre annak könyvelheti el magát.
Pontosabban a nők IQ-ját általában az alapján tippeljük meg, hogy mennyire vonzóak.
Bár az iskolában tuti előnyt jelent, később akár lecsúszott alkoholista is válhat egy zseniális elméből.
Aki gyakran szorong több képességében is jobb az átlagnál.
