Az intelligencia mérőszáma, az IQ több mint százéves fennállása során mindvégig heves viták gyújtópontja volt. Mit jelent egyáltalán az, hogy valaki intelligens? Mennyit számít a teszt, amivel mérjük? Konkrétan milyen készségeket érdemes mérnie egy tesztnek? Örökletes-e, hogy valaki jobban teljesít a méréseken, vagy inkább az oktatáson múlik az IQ?
Már a kezdetektől igaz azonban, hogy az intelligenciahányados nagysága egyfajta presztízst jelent, akinek pedig igazán magas, az olyan kiemelkedő alakok társaságában tudhatja magát, mint Albert Einstein, Stephen Hawking vagy éppen a magyar sakkzseni, Polgár Judit.
Ennek megfelelően az IQ fejlesztésére is meglehetősen nagy igény mutatkozik: az érintettek a modafinil tablettáktól az oxigénsátrakig a legkülönbözőbb eljárásokkal próbálkoznak. David Adam amerikai IQ-harcos például éppen a közelmúltban publikálta vadonatúj, részleteit tekintve időnként a sufnituning műfajába is áthajló találmányát. A kilencvoltos szárazelemmel működő szerkezet drótjait két szivaccsal kell éjjelente a fejbőrre csatlakoztatni, az elektromos agystimuláció hatása pedig már egy hét elteltével is érzékelhető. Állítólag. Adamot mindenesetre simán felvették a Mensa tagjai közé, ahová pedig csak a világ népességének 98 százalékánál magasabb IQ-jú emberek kerülhetnek.
Hogy hősünket a saját fejlesztésű agystimulátora, veleszületett képességei vagy a sok gyakorlás repítette-e a 2 százalékba, nem teljesen egyértelmű, akciója azonban szakmai berkekben is relatíve nagy visszhangot váltott ki. Scott Weems kognitív idegtudós például a Psychology Today hasábjain fejtette ki véleményét a történtekről. 9 volt helyett ő 3 tudományosan igazolt módszert ajánl azoknak, akik jobb szellemi teljesítőképességre vágynak.
Étrend
Nemzetközi tanulmányok szerint a Földközi-tenger vidékének lakói számíthatnak a leghosszabb élettartamra, melynek oka többek között a táplálkozási szokásaikban keresendő. A mediterrán diétának is nevezett étrend nem csupán a túlsúlyt és a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát csökkenti, de az agyműködésre is kedvezően hat. Nem csak a zöldségek, gyümölcsök, különféle gabonák és halak gyakoribb fogyasztásáról van ugyanis szó, de a vörös húsok és a cukrok kiiktatásáról is. A szellemi teljesítőképességet fokozó tápanyagok mellett tehát az (agyi) erek állapotát és a agyi eredetű növekedési faktor termelődését leginkább befolyásoló étkek csökkentésére egyaránt kiváló módszer, ha a főzésben dél-európai példát követsz.
Mozgás
A rendszeres testmozgás jótékony hatása a szellemi teljesítőképességre az „ép testben ép lélek”-en túl is bizonyított. Legyen szó memóriáról, figyelemről, kreativitásról vagy a hatékonyabb viselkedésszabályozásról (például a kísértések legyőzése terén), a tunyaság sokat ront, a sport viszont sokat javít a helyzeten!
Folyamatosság
A használd, hogy megmaradjon elv szerint a rendszeres szellemi aktivitás éppoly fontos, mint a testmozgás. Legyen szó rejtvényfejtésről vagy új készségek elsajátításáról, az agy használata az agy karbantartását is jelenti. Ez a teória ugyan néhány éve megdőlni látszott, amikor egy amerikai tanulmány kimutatta, hogy a szellemi aktivitás a várakozásokkal ellentétben épphogy meggyorsította a demenciában szenvedők állapotának hanyatlását. Az eredmény azonban csalóka, hiszen a „demenciában szenvedők” nem mások, mint akik a szellemi hanyatlás olyan fokán álltak, hogy az orvosok demenciát tudtak náluk diagnosztizálni. Másképp fogalmazva: a szellemileg aktív emberek a demencia diagnózisáig is lényegesen később jutnak el, vagyis tulajdonképpen hosszú éveken át sikeresen megőrzik teljesítőképességüket anélkül, hogy a demencia gyanúja egyáltalán felmerülne.
