Az emberek nagy többségének 70–130 közötti az IQ-ja, aki pedig e felett teljesít, már kiemelkedő intelligenciaszinttel rendelkezik. Annak azonban, hogy valaki átlagon felüli intelligenciával bír, nemcsak a teszteredmény, de bizonyos viselkedések is jelét adják.
Minden nemzedékben születnek csodagyerekek, akik átlagon felüli képességekkel rendelkeznek. Néhányuk egész életüket a tudomány vagy a művészet szolgálatába állítják, mások idővel hozzáidomulnak a többséghez, megint mások pedig felnőttként inkább átoknak, mintsem áldásnak értékelik nem mindennapi gyermekéveiket.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy „okosnak” és „intelligensnek” lenni ugyanazt jelenti, de valójában két különböző tulajdonságról van szó. Egyes tudósok, akik az agyat, a kogníciót, vagyis az észlelést, az érvelést, az emlékezést, valamint az intelligenciát tanulmányozzák, azt állítják, az, hogy valaki okos, azt jelenti, hogy az illető mennyit tanult. Ám az intelligencia egy velünk született természetes képesség a tanulásra, mellyel tehetünk, dolgozhatunk azért, hogy okosak legyünk. Vagyis, aki intelligens, könnyebben lehet okos is.
Mindannyian szeretnénk felkészültnek, okosnak, az átlagosnál magasabb szintűnek tudni magunkat. Sokan nem is csak vágynak erre, de meg is vannak győződve arról, hogy IQ-ban bárkit maguk mögé utasítanának.
A magas intelligencia kívánatos tulajdonság. Az okosabb emberek gazdagabbak, egészségesebbek, és nagyobb elégedettségről számolnak be, ezeket pedig mindenki szeretné elérni. Ám van egy helyzet, amikor hátránynak számít a magas IQ: a munkahelyen. Persze, ott is hasznát lehet venni, de sokkal több dologra kell figyelni, mint gondolnánk.
Nagyon meglepő, ám több irányból is igazolt oka van annak, hogy az átlagos intelligenciaszint csökkent az elmúlt években a tengerentúlon. Az egésznek semmi köze az oktatáshoz, sem a genetikához, annál sokkal furcsább dolog okozta a hanyatlást, amiről az elszenvedői egyáltalán nem tehettek.
A társadalom mintegy 2,1 százalékát teszik ki úgynevezett szuperintelligens gyerekek és felnőttek. Ez a szám az utóbbi évtizedekben nem mutatott változást, a téma mégis egyre felkapottabbá válik, és a társadalmi megértés érdekében tisztázást igényel.
Az átlagon felüli intelligencia nagyon jól hangzik: okosnak lenni egyet jelent a kitűnő bizonyítvánnyal, a könnyű tanulással, az elismeréssel, az izgalmasabb karrierrel, a nagyobb önbizalommal – legalábbis elméletben. A gyakorlat azonban kicsit mást mutat...
Homloklebenytorna, tőzsdézés, robotika, zsonglőrködés – csak néhány azok közül a gyakorlatok és témakörök közül, melyekkel a kiemelkedően intelligens gyerekek foglalkoznak a Mensa Suli+ tehetséggondozó programjának keretében.
A Mensa egyesületei világszerte klubként szolgálnak az átlagnál intelligensebb emberek számára. De valóban bezárkózók és elitisták a tagok? Mindenki furcsa viselkedésű kocka? Korántsem. A magyar csoport egyik alapító tagjával beszélgettünk.
Az agytérképező eljárások fejlődése az ember megismerésének egyik legígéretesebb modern módszere, ami sokban hozzátesz ahhoz, hogy rálássunk a testi és lelki működésünk közötti összefüggésekre.
Számos online intelligenciateszt csábít minket azzal, hogy segítségükkel megtudhatjuk, mennyire leszünk sikeresek az életben. Amellett, hogy ezen tesztek hitelességét semmiféle tudományos alap nem támasztja alá, a szakértők szerint az is kétséges, hogy mekkora szerepet játszik valójában az intelligenciahányados az életben elért sikereinkért.
