Számos online intelligenciateszt csábít minket azzal, hogy segítségükkel megtudhatjuk, mennyire leszünk sikeresek az életben. Amellett, hogy ezen tesztek hitelességét semmiféle tudományos alap nem támasztja alá, a szakértők szerint az is kétséges, hogy mekkora szerepet játszik valójában az intelligenciahányados az életben elért sikereinkért.
Az IQ-tesztek által mért intelligenciahányadosunkról sokan azt hiszik, nagymértékben meghatározza, mennyire leszünk sikeresek. A valóság azonban az, hogy az IQ pusztán egyike annak a számtalan tényezőnek, melyek determinálják, hogy mennyire vagyunk képesek megvalósítani magunkat, és elérnünk kitűzött céljainkat. Nem elég pusztán intelligensnek lennünk, a siker kulcsa sok esetben jóval inkább gyakorlati képességeinkben, semmint logikai és egyéb gondolkodási készségeinkben rejlik. A GoodTherapy blog összeszedte, amit a kérdésről tudni érdemes.
Nem pusztán az intelligencia számít
A sikernek számtalan formája létezik, beleértve a vágyott anyagi, a karrierbeli, a párkapcsolati vagy szülői célok beteljesülését, de akár csak pusztán a boldogság állapotát is sikernek könyvelhetik el egyesek. Emellett egyénenként is változó lehet, ki miben látja saját sikereit. Bizonyos emberek egy rosszul fizetett munkakörben is kiteljesedhetnek, míg mások milliomosként is unalmasnak vagy félresiklottnak érezhetik életüket. Éppen ezért nehéz meghatározni azt, hogy mi a titka (ha van egyáltalán) egy ennyire szerteágazó cél elérésének.
Néhány korábbi kutatás összefüggést vélt felfedezni a magas IQ és a sikeres karrierépítés lehetősége között. Egy 2004-es tanulmány például úgy találta, hogy a nagyobb intelligenciahányadossal rendelkező emberek könnyebben tanulnak meg dolgokat, és gyorsabban alkalmazkodnak az elvárásokhoz, ezért nagyobb eséllyel birkózhatnak meg az olyan, magas képességeket igénylő munkák által támasztott követelményekkel, mint az orvosi vagy a jogi hivatás.
Ellenben az intelligencia mellett számos belső tulajdonság, illetve az adott személyen kívüli tényező is meghatározhatja karrierlehetőségeinket. Előbbiek közé tartozik például a kellő motiváció megléte, a megfelelő figyelem képessége, a stressztűrő képesség vagy mentális egészségünk. Utóbbi befolyásoló tényezők közé olyanok tartoznak, mint a családi háttér, az iskolázottság, illetve az adott személyt érintő esetleges diszkrimináció, például, ha etnikai vagy nemi hovatartozása miatt nem vesznek fel valakit az adott munkakörbe, vagy egy őt ellenszenvesnek tartó tanár akadályoztatja tanulmányai sikeres elvégzésében. Ezek egyikéhez sincsen közé az adott személy intelligenciahányadosának.
Mennyire megbízhatók az IQ-tesztek?
Az intelligencia és a társadalmi helyzet közötti összefüggések azt mutatják, hogy a magasabb IQ-val rendelkező emberek jobb vagyoni státuszt élveznek, mint kevésbé intelligens társaik. Ennek oka azonban nem az, hogy a magas intelligenciahányados garantálja az anyagi jólétet, valójában épp fordított a helyzet. A vagyonosabb körülmények között felnőtt gyermekek több lehetőséget kapnak arra, hogy fejlesszék a képességeiket, jobb iskolákban tanulhassanak, különórákat vehessenek, tanulmányai befejeztével pedig a protekció révén bekerülhetnek bizonyos, mások számára kevésbé elérhető munkahelyekre.
Egyes szakértők már abban is kételkednek, hogy az IQ-tesztek egyáltalán képesek hatásosan megmérni egy adott személy valós intellektuális képességeit. Sokan úgy vélik, már önmagában az a tény, hogy feltételezünk egyetlen, általános, mindenkire vonatkozó intelligenciahányadost, egy fals általánosítás. Egyes marginálisabb faji, nemi hovatartozású vagy szociális státuszú csoportok például diszkriminálva érezhetik magukat azáltal, hogy a standardizált intelligenciateszteket a társadalom többségét alkotó populáció jellemzőit figyelembe véve gyártottak azok készítői.
Értelmi képességeink színvonalához számtalan különböző típusú intelligencia járul hozzá. Ide tartozik például a térbeli gondolkodás képessége, az intraperszonális és interperszonális készségek (vagyis az, hogy mennyire vagyunk képesek megérteni saját magunkat vagy másokat), vagy éppen a nyelvi, zenei, illetve matematikai-logikai intelligencia. Ezek többsége egymásra épülve, egymással kölcsönhatásban alakítja ki egy adott személy intellektuális képességeinek összességét.
Ugyanígy meghatározó tényező lehet az ún. érzelmi intelligencia (EQ) is, mely egyesek szerint legalább annyira fontos a gyakorlati életben való helytálláshoz, mint az IQ. Egy 2010-es kutatás azt mutatta, hogy azok, akik sikeresebben képesek szabályozni érzelmeiket, magasabb jövedelemmel járó állásokhoz képesek hozzájuttatni magukat.
Pszichológusok az intelligencia méricskélése helyett inkább azt javasolják, hogy próbáljuk leküzdeni szorongásainkat, félelmeinket és különböző lelki bajainkat annak érdekében, hogy nagyobb magabiztossággal, erősebb szociális és érzelmi intelligenciával vértezzük fel magunkat az élet és a karrierépítés rögös lépcsőinek megmászásához.
