Íme az intelligencia 12 jele, amit senki nem tud megjátszani

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az emberek nagy többségének 70–130 közötti az IQ-ja, aki pedig e felett teljesít, már kiemelkedő intelligenciaszinttel rendelkezik. Annak azonban, hogy valaki átlagon felüli intelligenciával bír, nemcsak a teszteredmény, de bizonyos viselkedések is jelét adják.

Sokan azt állítják, hogy mindenki egyenlő lehetőségekkel születik. Vannak azonban olyan emberek, akiknek a képességei vagy készségei olyan szinten vannak, hogy azt másoknak már elképzelni is nehéz. Ezek az emberek általában a zsenik jellemzőit mutatják.

A zsenit olyan személyként határozzák meg, aki figyelemre méltó intellektuális vagy kreatív jellemzővel bír. A magas intelligencia természetesen előfeltétele a zsenialitásnak, de más dolgok is közrejátszanak – többek között a kreativitás, az önismeret és a veleszületett képesség, hogy olyan kérdéseket tegyünk fel, amelyeket kevesen bírnak.

Hogy a mezei halandó és a zseni között te épp hol helyezkedsz el, azt nem olyan egyszerű megállapítani. De bizonyos jellemzők segítenek eldönteni, hogy a skála melyik végpontja felé tendálsz.

Íme az igazi intelligencia 12 jele, ami nem mérhető teszten:

1. Balkezesek vagy éppen kétkezesek

Különböző tanulmányokban megállapították, hogy a balkezesek meglehetősen jól teljesítenek a kreativitást és innovativitást mérő teszteken. A tudósok szerint ez a divergens gondolkodásnak köszönhető, ami jobban fejlett náluk, mint azoknál, akik csak a jobb kezüket használják.

Míg a balkezesek a teljes népesség mindössze 10%-át teszik ki, a MENSA – a világ legnagyobb és legrégebbi magas intelligenciahányadossal rendelkező emberekből álló közössége – tagjainak 20%-a balkezes
Fotó: everydayplus / Getty Images Hungary

2. Aggodalmasabbak az átlagnál

Ebben a tanulmányban a tudósok 126 általános iskolás gyereket kértek meg arra, hogy töltsenek ki kérdőívet arról, milyen gyakran aggódnak valami miatt, figyelnek pletykákra, vagy gondolnak olyan helyzetekre, amelyek felzaklatják őket. Kiderült, hogy azok a gyerekek, akik többet aggódtak, mint mások, több pontot kaptak a nonverbális intelligenciatesztben. A tudósok ezt azzal hozzák összefüggésbe, hogy azok, akik mindig aggódnak, hajlamosabbak jobban elvégezni a munkájukat.

3. Hihetetlen humorérzékük van

Egy érdekes, az Új-mexikói Egyetemen tartott vizsgálat szerint 400 diák tesztelte, hogy mennyire képesek bizonyos témák megvitatására. A tesztek elvégzése után a diákokat arra kérték, hogy adják meg a képaláírásaikat néhány rajzfilmből származó képhez. Ezeket a képaláírásokat független értékelők vizsgálták, és kiderült, hogy az okosabb diákok 86%-a, akik a legtöbb pontot kapták a tesztben, vicces képaláírást választottak a képekhez. Később ugyanezt a kísérletet humoristákkal is elvégezték, és mindannyian az átlagosnál jobb eredményeket értek el a verbális intelligenciateszten.

Mint kiderült, a humor hatással van az értelmi képességekre, jó formában tartja az agyat és az idegrendszert, és intelligensebbé tesz minket.

4. Mindig mindenre kíváncsiak

És ez a tulajdonságuk gyakran bajba is sodorja őket. A kíváncsiság azt jelenti, hogy mindig készek tanulni és új dolgokat felfedezni. Inkább megkérdezik, hogy miért kell valamit egy bizonyos módon csinálni, ahelyett, hogy egyszerűen követnék az utasításokat, ezért gyakran újítók és felfedezők.

5. Inkább az éjjeli baglyok, mint korán kelők

Megannyi tanulmányt végeztek már ennek a bizonyos tulajdonságnak a tanulmányozására. És mindegyik ugyanarra az eredményre jutott – azok az emberek, akik bizonyítottan magasabb intelligenciaszinttel rendelkeznek, szinte mindig szívesebben maradnak ébren éjszaka.

6. Nem tudnak hosszú távon koncentráltak maradni

Ez talán kicsit ellentétesnek tűnik a okossággal, de mégis igaz. Ez azért van, mert az agyi aktivitásuk szintje túlszárnyalja az átlagot, és nehezen tudják mindezt kordában tartani. 

7. Elég sokat szoktak sétálni

Ezt is számos tanulmány bizonyította. Azok az emberek, akik olyan városokban élnek, ahol sokat kell gyalogolniuk, okosabbnak bizonyulnak, mint azok, akiknek a különböző közlekedési eszközök könnyen elérhetők.

8. Tudják, hogy nem tudnak sokat

Aki igazán okos, az tudja, hogy mennyi mindent lehet még tanulni és megfigyelni, ezért sosem elégszik meg a tudásával. Mindig megkérdőjelezik a kognitív képességeiket. Ezt a jelenséget Dunning–Kruger-effektusnak is nevezik.

9. Jobb az önkontrolljuk

Nem hagyják, hogy az érzelmeik és az indulataik eluralkodjanak rajtuk. Jobban képesek az összképet is átlátni, és visszafogják magukat, amikor csak szükséges. Képesek racionálisan gondolkodni, és döntés előtt felskálázni egy helyzet előnyeit és hátrányait.

Egy pszichológiai tanulmány tesztelte a válaszadókat, és arra kérte őket, hogy válasszanak két lehetőség közül: azonnal kevesebb pénzt kapjanak, vagy az év folyamán több pénzt kapjanak.

Az eredmények azt mutatták, hogy azok a válaszadók, akik több pénzt választottak, de később (akiknek nagyobb volt az önkontrolljuk), több pontot kaptak a különböző teszteken, és több sikert értek el a jövőben.

10. Halogatók

Nagyon sok tudós vallotta már be, hogy halogató. Például Steve Jobs és Adam Grant, akik előnyükre fordították a halogatásukat. Az időhúzás csak egy másik módja annak, hogy hatékonyabban és kevesebb idő alatt végezzük el a dolgokat.

11. Masszív rágófogyasztók

A rágózás a magasabb intelligenciájú emberek kedvence, és a tudósoknak megvan rá a magyarázata. A rágás vagy az evés aktusa állítólag felpörgeti az agyi aktivitást. Elősegíti az analitikus készségeket és az önvizsgálatot.

12. Gyakran alszanak napközben

Tudtad, hogy Leonardo da Vinci, korának legnagyobb zsenije, napközben minden 4. ébren töltött óra után aludt egyet? Ez a tulajdonság a mai zseniknél is megtalálható, és annak köszönhető, hogy az agyuk hajlamos hamarabb elhasználódni. A sok tevékenység túl sok az agynak ahhoz, hogy tovább működjön anélkül, hogy előbb tartana egy gyors szünetet a feltöltődéshez. A délutáni alvás ráadásul az egészségünkre is jó hatással van.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.