Olyan magas IQ-ja volt, hogy egy teszt se tudta lemérni

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Minden nemzedékben születnek csodagyerekek, akik átlagon felüli képességekkel rendelkeznek. Néhányuk egész életüket a tudomány vagy a művészet szolgálatába állítják, mások idővel hozzáidomulnak a többséghez, megint mások pedig felnőttként inkább átoknak, mintsem áldásnak értékelik nem mindennapi gyermekéveiket.

A 20. század elején megnőtt az érdeklődés a csodagyerekek iránt. Az 1893-as chicagói világkiállításon mutatták be az első, kezdetleges intelligenciatesztet (ami ugyanolyan szenzációszámba ment, mint a szintén ekkor közszemlére tett első óriáskerék), 1916-ban pedig két francia pszichológus, Alfred Binet és Théodore Simon közzétette az első „igazi” intelligenciatesztet, az úgynevezett Binet–Simon-tesztet, amellyel lehetővé vált, hogy a gyerekek szellemi képességeihez egy mérőszámot rendeljenek. (Alfred Binet valójában nem a legkiválóbb elméket kívánta „megmérni” a teszt segítségével, hanem a legkevésbé kiválóaknak szeretett volna megfelelő oktatást kidolgozni.)

11 évesen a Harvardon

Ezután a bulvárlapok is fokozottan kezdtek érdeklődni a csodagyerekek iránt, sőt, találkozókat is rendeztek számukra – sokszor azzal a nem titkolt céllal, hogy a jövendő nemzedék „nemesítését” így segítsék elő. (Ne feledjük, ekkoriban nagy népszerűségnek örvendett még az eugenika.) A legnépszerűbb csodagyerekek egyike, William James Sidis már a babakocsiban 100-ig tudott számolni, másfél évesen állítólag a The New York Timest olvasta, 3 évesen pedig latinul tanította saját magát. (Ezek után nem meglepő, hogy 11 évesen már a Harvardra járt.)

William James Sidis korának egyik leghíresebb csodagyereke volt
Fotó: Archive Photos / Getty Images Hungary

Verseket és regényeket írt, sőt, alkotmányt egy elképzelt, utópikus ország számára. Sidis IQ-tesztjének eredménye elveszett, így ma már nem tudhatjuk, mennyi volt az annyi, de becslések szerint olyan okos volt, mint három másik ember együttvéve: IQ-ját 250 és 300 közé becsülik. Sidis, mint a csodagyerekek oly sokszor, felnőttként boldogtalan volt: mindenféle munkákat vállalt, hogy eltartsa magát, harmincas éveire pedig rosszul volt, ha meglátott egy matematikai képletet.

8 évesen kezdett tanítani

Nem kevésbé érdekes Elisabeth Benson története, aki 214-es IQ-val büszkélkedhetett, de azért volt „csak” annyi, mert ezen felül elfogytak a tesztkérdések. Éppen ezért nem is ő a valaha volt legmagasabb IQ-val rendelkező személy, hanem Marilyn vos Savant (nomen est omen, a Savant jelentése: „tudós”), akinek 228-as az IQ-ja, és ezzel bekerült a Guinness-rekordok Könyvébe is (bár a címet 1990-ben megszüntették).

Elizabeth egy texasi házaspár gyermekeként jött napvilágra, édesanyja írónő volt (olyan regényeket írt, mint például A bosszúálló papagáj). 

Már háromévesen megtanult helyesen írni, és hetente kikölcsönzött, majd elolvasott egy tucatnyi könyvet a könyvtárból.

8 évesen kezdett tanítani egy Los Angeles-i középiskolában, IQ-ját pedig12 éves korában mérték meg először – ekkor érte el azt a bizonyos 214-es eredményt.

Benson ezek után újságírásra adta a fejét: a Vanity Fair számára írt cikkeket, amelyek meg is jelentek, mire betöltötte 13. életévét. 17 évesen diplomát szerzett – három év múlva pedig teljesen hátat fordított a zsenilétnek, és eltűnt a nyilvánosság elől.

A csodagyerekek kivételes képességei a zene, a matematika, a nyelvek vagy a sakk területén is megmutatkozhatnak
Fotó: Ailbhe O'Donnell / Getty Images Hungary

Nem volt boldog csodagyerekként

A Herald Tribune riportere 1934-ben, 21 éves korában talált rá Elizabethre, aki ekkor már férjes asszonyként élt New York egyik külvárosában. Férje fagylaltárus volt, ő maga pénztárosnő – egyszóval nem pontosan úgy élt, ahogy egy csodagyerek jövőjét elképzelnénk. „Szörnyű volt csodagyereknek lenni. Most boldogabb vagyok” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy szívesen írna a jövőben is, de mivel fenn kell tartania magát, olyan munkát kellett vállalnia, amiért biztos fizetést kap.

Idézőjel ikon

Az a gond a magas IQ-val, hogy a gyerekek túl korán kijárják az iskolát, és senki nem akarja megfizetni egy 15 éves lány irodalmi törekvéseit.

A 30-as évek végétől az 50-es évekig baloldali aktivista volt, majd kiábrándult a kommunizmusból, jogi diplomát szerzett, és munkajogászként dolgozott. Amikor 80 éves korában meghalt, a média, amely egykor minden lépését követte, észre sem vette.

Ha szívesen olvasnál egy másik csodagyerekről, az alábbi cikkünket ajánljuk:

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.