A legfontosabb kérdés nem az, hogyan akadályozhatnánk meg a klímakatasztrófát, hanem az, hogyan értethetnénk meg a bolygó lakóival, hogy milyen változásokat képesek előidézni környezetromboló szokásaikkal. Bojár Iván András szerint a megoldást tízmillió fa elültetése jelentené.
Izland semmihez sem fogható, csodálatos ország, ahol kétségkívül a természet az úr. Kevés embert ismerek, akinek ne lenne bakancslistás úti célja, de ha az ember eljut a szigetre, hamar rájön, az élet nem is lehet olyan egyszerű kitéve az elemeknek. Dávid Panni, a csend/élet Magazin főszerkesztője és a Kedves Fiók bloggere mesélt arról, hogyan élte meg az elmúlt közel két évet a tűz és a jég országában, milyen nehézségekkel találkozott és milyen csodák kárpótolták értük.
Bár a londoni National Theatre a britek nemzeti színháza, 2008-ig várni kellett, míg három játszóhelye közül a legnagyobban is sor kerülhetett kortárs női szerző drámájának (Rebecca Lenkiewicz: Her Naked Skin) bemutatására. A női rendezők, írók, sőt szinte minden színházi szereplő hátrányból indul mind a mai napig. Kevesebb fizetés, megbecsülés, jóval több munka és veszély vár azokra, akik mégis megpróbálják.
Van-e a sikernek tuti receptje? Fejleszthető-e a motiváltság? Hogyan lesz egy jó sportolóból legjobb sportoló? Mit tanulhatunk a sikeres sportolóktól a civil életben? Kenyeres Andrással, a magyar férfivízilabda-válogatott mentáltrénerével beszélgettünk.
Mikortól tekinted a tested normálnak szülés után? Az Anyatest Projekt edzőjével beszélgettünk kisgyerekes anyaságról, medencesüllyedésről, megoldáskeresésről.
Elképesztő próbatétel előtt áll Szőnyi Ferenc triatlon- és ultrafutóbajnok. Tavalyi Deca Classic (tízszeres ironman) győzelme után idén kétszer akkora távnak vág neki. A versenyen – nem tévedés – 76 kilométert fog úszni, 3600 kilométert kerékpározni és 844 kilométert futni. Ferenc teljesítménye több mint extrém: egyedi és megismételhetetlen. A kivételes fizikum mögött álló akarat és mentális teljesítmény viszont mindannyiunk számára példamutató lehet.
A generációzás problémájáról, emberek és gépek viszonyáról, és a szakmák sorsáról kérdeztük Nemes Orsolya generációkutatót.
A közelmúltban módosított köznevelési törvény úgy kezeli a gyereket, mintha az államé lenne a család helyett, és egyre kevesebb beleszólási lehetőséget ad a szülőknek és a pedagógusoknak – mondja Niedermüller Anna oktatási szakértő, a Szupertanár zsűritagja.
Ódor Kristóf, az extrém sportokat „megjárt” sármos szingli színész sztárszerepben a Margitszigeten
A népszerűség és eladhatóság érdekében a pszichológia sok tekintetben konformistává vált. A második világháború sokkja hatására megfogalmazott alapelvek jórészt kikerültek a mindennapi lélektani gondolkodásból. Hogyan válhatunk ismét léttudatossá és felelősségteljessé egy küszöbön álló ökológiai katasztrófa idején? Minderről dr. Kőváry Zoltánnal, az ELTE oktatójával beszélgettünk egy most megjelenő könyv kapcsán.
Az ENSZ határozata alapján tizenegyedik éve tartjuk április másodikán az autizmus világnapját. Ennek kapcsán dr. Kollárovics Nóra gyermek- és ifjúságpszichiáterrel, a Vadaskert Kórház szakértőjével beszélgettünk spektrumszemléletről, az „autizmus-szemüvegről”, és arról, hogy igazán jól csak előítéletek nélkül figyelhetünk egymásra.
A jó szülőség titka nem abban rejlik, hogy milyen gyereknevelési módszert használsz, hanem abban, hogy mennyire vagy tisztában saját magaddal – mondja Cziglán Karolina pszichológus. Szerinte a gyerekkel való kapcsolatunk nem azon múlik, hogyan reagálunk, amikor földhöz vágja magát a boltban, hanem azon, hogy mennyire fogadjuk el őt.
