Ebben az évben is számos fontos témát érintettünk, sok szakemberrel beszélgettünk.
Most úgy tűnik, mintha egy pillanat alatt eltelt volna az év, pedig rengeteg minden történt idén is. Volt, akivel legújabb könyve kapcsán, volt, akivel egy törvénymódosítás után ültünk le beszélgetni, de olyan interjú is akadt, aminek egy világnap adta az aktualitását. Az idei év legjobbjaiból válogattunk.
Az autizmussal élő emberek többsége sokszor az átlagosnál kiszolgáltatottabb
Az autizmus világnapja évek óta április másodikán van. Ennek kapcsán dr. Kollárovics Nóra gyermek- és ifjúságpszichiáterrel, a Vadaskert Kórház szakértőjével beszélgettünk spektrumszemléletről, az „autizmus-szemüvegről”, és arról, hogy igazán jól csak előítéletek nélkül figyelhetünk egymásra. „Az autizmussal kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban, de ha érdeklődéssel, nyitottsággal közelítünk a témához, könnyebb eloszlatni őket” – mondta a szakértő. Az interjúban dr. Kollárovics Nóra kitért arra is, hogy milyen az autizmussal diagnosztizált gyerekek és szüleik helyzete Magyarországon.
Van olyan élet, amely teli van tűzzel, és van, amelyben sok a hamu. Te melyiket éled?
Csernus Imrével legújabb, Egy életed van című könyvének megjelenése kapcsán beszélgettünk. Kiderült, hogy mit gondol a pszichiáter, mi kell ahhoz, hogy félelem nélkül tudjunk szembenézni a halállal, de azt is megtudtuk, hogy hogyan hat Csernus új életformája a munkamódszerére. „Ugyanazt mondom, csak már nem agresszívan, nem elfelejtve azt, hogy nem én döntök, nem én oldom meg a másik ember helyett az életét” – hangsúlyozta a pszichiáter.
A gyerek nem az államé, hanem a családé
A köznevelési törvény júliusi módosításával több olyan változás lép életbe, amely megkérdőjelezi a szülők és a pedagógusok hatáskörét, hiszen az állam dönt olyan kérdésekben, hogy hatévesen iskolaérett-e a gyerek, vagy lehet-e valaki magántanuló. Erről, valamint az oktatási lehetőségekről, az oktatás jövőjéről kérdeztük Niedermüller Annát. Az oktatási szakértő elmondta, szerinte milyen irányba kellene változtatni az állami oktatáson ahhoz, hogy az iskola valóban a gyerekekről szóljon, valamint az is kiderült, hogy mi kell ahhoz, hogy egy pedagógus jó legyen a szakmájában.
Mindig az aktuális fiatalokkal van a baj
A generációzás problémájáról, emberek és gépek viszonyáról és a szakmák sorsáról kérdeztük Nemes Orsolya generációkutatót. Sokan tehetetlennek és haszontalannak érzik magukat az egyre gyorsabb iramban változó világban, pedig csakis rajtunk, embereken múlik az, hogy mit kezdünk az újabb és újabb innovációkkal. Olyan mértékben kitágult a világ, hogy egyetlen kattintással szinte bármihez hozzáférhetünk, a digitalizációnak köszönhetően pedig annyi információval találkozunk egy nap alatt, mint egy 15. századi ember egész élete során. Nemes Orsolyától megtudtuk, mi minden kell ahhoz, hogy ebben a folyamatosan változó világban boldogulni tudjunk.
Tudnunk kell, hogy rabok vagyunk-e, vagy szabadok
Dragomán György őszintén mesélt arról, hogy mit gondol a diktatúráról, milyen hatással van a hatalom a gondolkodásunkra. „Amikor írok, a legtotálisabb diktatúrában is a szabadságot keresem” – mondja. De a remény mellett sokakban ott van a kétségbeesés is. Az egyre nagyobb méreteket öltő klímakatasztrófa és a robotika térnyerése miatt arra lehet számítani, hogy pár évtizeden belül radikálisan meg fog változni a világ ahhoz képest, amilyennek most ismerjük. Az interjúból az is kiderült, hogy hogyan hat mindez az olvasókra.
Kivérzik a lakosság a családon belüli erőszaktól
Tudjuk, hogy rengeteg igazság megfér egymás mellett, a hazugságot azonban egyértelműen lehet azonosítani. Ebből a szempontból mindegy, hogy azt egy politikus mondja, a médiában olvassuk vagy a házastársunktól hangzik el. Tisza Kata legújabb könyve abban segít, hogy felismerjük ezeket a helyzeteket, még mielőtt valami végzetes történne. A kapcsolatok minőségének fontosságáról, önazonosságról, erőszakról, szabadságról és saját életútjáról is mesélt Tisza Kata.
