Egy jó interjú sokkal több, mint egy egyszerű beszélgetés, információcsere, tények közlése: a beszélgetés készítőjére és olvasójára is erőteljesen hathat. Az ebben a válogatásunkban szereplő témák közül sokkal ez a helyzet.
Reggel nyolc óra. István tíz ujjával öleli körbe barna műanyag poharában gőzölgő kávéját, azt mondja, ő ezzel tud túlélni a hidegben. Az élete két táskában áll összecsukható széke mellett az aluljáró hideg kövén. Itt sorakoznak az ezer színben pompázó rajzai is, amelyek többnyire szülőhazájának emlékeit őrzik. Hat hónapja él az utcán. Interjú.
Írhatnám, hogy nevethetnél is Modla Zsuzsanna könyvén, ha nem lenne szomorú az a kép, amelyet elénk fest – de az igazság az, hogy valószínűleg mindenképpen fogsz nevetni rajta. Meg szörnyülködni miatta, megdöbbenni, és csodálkozni is azon, hogy ezt most tényleg komolyan gondolta egy-egy történet pokolian rossz főnöke?
Bár Puzsér Róbertet a megmondás és a konfrontáció tartja flow-ban, ennek ellenére úgy érzi, eljött az ideje, hogy eltávolodjon a politikát és a celebvilágot kritizáló szerepétől.
Sok idő után először adott interjút az elmúlt évtized egyik legkiválóbb és legismertebb magyar sztársportolója, Hosszú Katinka.
Tudtad, hogy Haydn magányosnak érezte magát Eszterházán? Vagy hogy Beethoven legismertebb műve valószínűleg nem Elise, hanem Therese számára íródott? És azt, hogy Mozart családja odavolt az altesti poénokért?
Bogdány Tamás nagyon izgalmas témát választott a doktori disszertációjához: a tudatos álmodást. Az eredetileg biológus végzettségű kutató szerint a kognitív pszichológia és a biológia között számos közös pont van, a tudatos álmodás és az annak során megjelenő képek és érzések pedig évezredek óta érdeklik az emberiséget. Bogdány Tamással a meditáció és a tudatos álmodás hasonlóságairól és különbségeiről, a technikák előnyeiről és esetleges veszélyeiről, valamint a tudatos álmodással kapcsolatos kutatásokról beszélgettünk.
Azt az embert, akiben nem lakik legalább két macska, Kepes András szerint nagy ívben el kell kerülni. Hogy miért: Mert ez az ember nem kételkedik, és akiben nincs kétely, az nem gondolkodik. Ezt példázza Két macska voltam című legújabb regénye is.
Alig öt éve annak, hogy elvégezte a Budapesti Metropolitan Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakát, Holló Bettina ma már Junior Prima díjas. Az Index újságírója ha épp nem különféle mentális betegségekkel, függőségekkel vagy hajléktalansággal kapcsolatos témákat boncolgat, akkor fest, táncol vagy túrázik. És azt fontolgatja, hogy egyszer egy mesekönyvet ír. Interjú.
Noha sokan gondolják azt, hogy csak az az alkoholista, aki látványosan sokat iszik, a kép ennél sokkal árnyaltabb. Sőt, az sem igaz, hogy az alkoholfüggőség a férfiak sajátja, hiszen ahogyan Bajzáth Sándor fogalmaz, a statisztikák szerint a nők is fölzárkóztak. Az addiktológiai konzultánssal beszélgettünk alkoholról, függőségről, alkoholista nőkről és férfiakról, családról és fiatalokról.
Joób Dóra és Márton családja kicsit más, mint egy „átlagos” nagycsalád: a szegedi házaspár tizenegy gyermeket nevel – nem ennyit terveztek, de akkora öröm volt számukra a gyerekek érkezése sorban, hogy végül akkor álltak meg, amikor orvos tartotta ezt indokoltnak.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy nincs még egy család, amely annyit tett volna a magyar kultúra és művészet támogatásért, mint a Hatvany família. Hatvany Lajos leginkább a Nyugat mecénásaként lett ismert, pedig maga is kitűnő író volt. Öccsét, a festőművész Hatvany Ferencet a két világháború közötti korszak egyik legjelentősebb műgyűjtőjeként tartják számon. Hatvany Lili darabjai a Broadwayn arattak elképesztő sikereket, ő maga pedig az 1930-as évek társasági életének volt megkerülhetetlen alakja. Hatvany Helga, a család kései leszármazottja most Viharos idők című könyvében írta meg szerteágazó családja olykor kalandos, máskor szívszorító, de nagyon is 20. századi történetét. Az Amerikában élő szerzővel budapesti látogatása idején beszélgettünk.
