Interjú 13 - Dívány

Decemberben lesz nyolc éve, hogy Bajcsi Norbert nemet mondott húsz évig tartó súlyos alkohol-, gyógyszer- és kábítószer-függőségére. Felépülése sok szenvedélybeteg számára lehet példaértékű, noha egy pillanatig sem tagadja, a gyógyulás tele van buktatókkal. A vele készült interjúnkban józanságról, a visszaeséstől elválasztó másodpercekről és helyzetekről, magányról, elfogadásról, a függők társadalomba való visszailleszkedésről, rehabról, és arról is beszélgettünk, hogy miért különösen veszélyes ez a világ a mai fiatalok számára.

Az internetes vagy kiberteres védtelenségünk egyre inkább növekedni fog. Az egyetlen esély, ami talán ebben egy kicsit segítségünkre lehet, az a mesterséges intelligencia, ami azonban kétélű fegyver, mert akár ellenünk is fordítható. Hogy mit jelent ez pontosan a hétköznapokban, és mit tehetünk annak érdekében, hogy ne legyünk a kiberbűnözés áldozatai, erről Keleti Arthur kibertitok-jövőkutatót, az Informatikai Biztonság Napja alapítóját kérdeztük.

Nyolcvan évvel ezelőtt, példátlan gyorsasággal, egyik napról a másikra tűnt el félmilliónál is több magyar zsidó, akik többsége már sosem kerülhetett ki a haláltáborok kegyetlen fogságából. Több mint két évtizede, 2001 óta minden évben április 16-án, amely 1944-ben a hazai zsidók gettóba zárásának első napja volt, a holokauszt magyarországi áldozataira emlékezünk. Sükösd Anikó társadalomkutatóval, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójával és Papp Richárd kulturális antropológussal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docensével beszélgettünk.

Vajon milyen teljesítményt nyújtanának a sportolók a drukkereik biztatása nélkül? A kutatások szerint akár hét százalékkal is csökkenne a teljesítményük, ha nem lenne a lelkes szurkolók támogatása. A szurkolás azonban mindenkinek jó. Nemcsak a sportolók profitálnak belőle, hanem a szurkolók mentális egészségére és teljesítményére is jó hatással van.

Spilák Klára neve, no és persze a hangja sokak számára cseng ismerősen. Noha a legtöbbünknek a Szex és New York csinos és hedonista Carrie Bradshaw-ja jut eszünkbe róla, a magyar színésznő megannyi hírességnek kölcsönözte már a hangját. Spilák Klárával beszélgettünk munkáról, családról és a mindennapokról.

Amikor nem a színpadon áll vagy valamelyik szinkronstúdióban kölcsönzi épp Jason Statham, Tim Roth vagy épp Gary Oldman hangját, akkor vízre száll, és meghódítja a Dunát. Epres Attila ugyanis nagy barátja a sportoknak, maraton kajakversenyző 10 kilométeren, ha nem evez, akkor pedig fut, bringázik vagy motorozik. Ha van derűlátó ember, és olyan, aki nem csak beszél arról, hogy mennyire szereti az életet, akkor Epres Attila az. Interjú.

„Egy vendéglős nem mindig parfümillatú, és sokszor kicsit borostás” – mondja Ásós Géza, akinek gyerekkori álma vált valóra azzal, hogy megnyitotta az éttermét, amelyben kizárólag cigány ételeket szolgálnak fel. A békési vendéglő konyháján Géza maga főzi a szüleitől és az anyósától ellesett fortélyokkal megfűszerezett fogásokat, amelyből még annak is jut, akinek nincs pénze. Interjú.

Nyolcéves koráig nem tudta, mit jelent a család, a születése után az édesanyja a kórházban hagyta, és sosem kereste. Lakatos Heléna lehetett volna boldog gyermek, de a sors másképp rendelte. Mélységekből még nagyobb mélységekbe taszította őt az élet, de mindig felállt, hogy legalább felnőttként boldog lehessen. Interjú.

Nem kis utat járt be Balogh Róbert váchartyáni református lelkipásztor, akit egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kis faluból egészen Genfig vitt a hite. Mint mondja, minden, ami most ő, azt a szülei mellett legfőképpen szülőfalujának és Istennek köszönheti. A lelkész a gyülekezeti feladatai mellett egy romológiai kutatóintézetet vezet, egyengeti a felsőoktatásban tanuló cigány fiatalok életét, és hamarosan megkapja a doktoriját is. Interjú.

Galamb Alex története akár egy népmese is lehetne. A nélkülöző, szegény család legkisebb gyermeke elmegy szerencsét próbálni, amely során, noha sok akadállyal is kell szembenéznie, végül elnyeri méltó jutalmát: pék lesz, majd egyetemre jár, feleségül kéri a mátkáját, születik három gyermekük, és boldogan élnek. Alex még csak 26 éves, de a saját történetével már több tucat, hozzá hasonló sorsú gyermeknek mutatta meg, hogy a szegénységből kitörni nagyon is lehetséges. Galamb Alexszel, a Sütni jó! Alapítvány alapítójával beszélgettünk.

Bár a lelkésze nem ajánlotta őt teológiára, mégis beadta a jelentkezését, mert azt érezte, őt az Úr Jézuson kívül semmi más nem érdekli. Erdős Eszter 18 évesen, egy csendes héten jött rá arra, hogy ő mindig is Istenhez akart tartozni. Ma szolgálatának negyvenedik évében jár, és hálás azért, hogy teljesülhetett egy kisgyermekkori álma: misszionárius lett. Interjú Erdős Eszter református lelkésszel, a Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Drogterápiás Otthonának vezetőjével.

Október 17.: a szegénység elleni küzdelem világnapja, és az ősz első hűvös napjainak egyike. De vajon mit jelentenek a hideg hónapok azoknak az embereknek, akiknek komfort nélküli otthonaikban csak akkor jut egy kis meleg, ha koszos rongyokat dobnak a kályha pislogó parazsába? Bass László szegénységkutatóval, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociális Munka tanszékének adjunktusával beszélgettünk.