Spilák Klára neve, no és persze a hangja sokak számára cseng ismerősen. Noha a legtöbbünknek a Szex és New York csinos és hedonista Carrie Bradshaw-ja jut eszünkbe róla, a magyar színésznő megannyi hírességnek kölcsönözte már a hangját. Spilák Klárával beszélgettünk munkáról, családról és a mindennapokról.
Amikor nem a színpadon áll vagy valamelyik szinkronstúdióban kölcsönzi épp Jason Statham, Tim Roth vagy épp Gary Oldman hangját, akkor vízre száll, és meghódítja a Dunát. Epres Attila ugyanis nagy barátja a sportoknak, maraton kajakversenyző 10 kilométeren, ha nem evez, akkor pedig fut, bringázik vagy motorozik. Ha van derűlátó ember, és olyan, aki nem csak beszél arról, hogy mennyire szereti az életet, akkor Epres Attila az. Interjú.
„Egy vendéglős nem mindig parfümillatú, és sokszor kicsit borostás” – mondja Ásós Géza, akinek gyerekkori álma vált valóra azzal, hogy megnyitotta az éttermét, amelyben kizárólag cigány ételeket szolgálnak fel. A békési vendéglő konyháján Géza maga főzi a szüleitől és az anyósától ellesett fortélyokkal megfűszerezett fogásokat, amelyből még annak is jut, akinek nincs pénze. Interjú.
Nyolcéves koráig nem tudta, mit jelent a család, a születése után az édesanyja a kórházban hagyta, és sosem kereste. Lakatos Heléna lehetett volna boldog gyermek, de a sors másképp rendelte. Mélységekből még nagyobb mélységekbe taszította őt az élet, de mindig felállt, hogy legalább felnőttként boldog lehessen. Interjú.
Nem kis utat járt be Balogh Róbert váchartyáni református lelkipásztor, akit egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kis faluból egészen Genfig vitt a hite. Mint mondja, minden, ami most ő, azt a szülei mellett legfőképpen szülőfalujának és Istennek köszönheti. A lelkész a gyülekezeti feladatai mellett egy romológiai kutatóintézetet vezet, egyengeti a felsőoktatásban tanuló cigány fiatalok életét, és hamarosan megkapja a doktoriját is. Interjú.
Galamb Alex története akár egy népmese is lehetne. A nélkülöző, szegény család legkisebb gyermeke elmegy szerencsét próbálni, amely során, noha sok akadállyal is kell szembenéznie, végül elnyeri méltó jutalmát: pék lesz, majd egyetemre jár, feleségül kéri a mátkáját, születik három gyermekük, és boldogan élnek. Alex még csak 26 éves, de a saját történetével már több tucat, hozzá hasonló sorsú gyermeknek mutatta meg, hogy a szegénységből kitörni nagyon is lehetséges. Galamb Alexszel, a Sütni jó! Alapítvány alapítójával beszélgettünk.
Bár a lelkésze nem ajánlotta őt teológiára, mégis beadta a jelentkezését, mert azt érezte, őt az Úr Jézuson kívül semmi más nem érdekli. Erdős Eszter 18 évesen, egy csendes héten jött rá arra, hogy ő mindig is Istenhez akart tartozni. Ma szolgálatának negyvenedik évében jár, és hálás azért, hogy teljesülhetett egy kisgyermekkori álma: misszionárius lett. Interjú Erdős Eszter református lelkésszel, a Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Drogterápiás Otthonának vezetőjével.
Október 17.: a szegénység elleni küzdelem világnapja, és az ősz első hűvös napjainak egyike. De vajon mit jelentenek a hideg hónapok azoknak az embereknek, akiknek komfort nélküli otthonaikban csak akkor jut egy kis meleg, ha koszos rongyokat dobnak a kályha pislogó parazsába? Bass László szegénységkutatóval, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociális Munka tanszékének adjunktusával beszélgettünk.
Semmi nem alakítja át úgy egy nő életét és személyiségét, mint az anyai szerep – erre ugyanakkor senki nem készít fel bennünket. Ezt vette észre Koch Boglárka Lilla, aki pszichológusi praxisában is találkozott már az ebből fakadó nehézségekkel, hogy aztán kétgyermekes anyaként meg is élje azokat.
Sokadik interjúján van túl, amire el tudom kapni legújabb rendezése, az El a kezekkel a Papámtól! sajtóvetítése után, mégis csillogó szemekkel, töretlen lelkesedéssel tud mesélni a Díványnak. Ahogy mondja, ezt a napot várta. Filmje az első magyar családi mozifilm, ami talán a legjobbkor jött ki, hiszen ha valamikor, most aztán igazán szükségünk van a varázslatra, még ha csak másfél óra erejéig is. Rendezésről, flow-ról, humorról és a töltekezésről is beszélgettünk Dobó Katával.
Hernádi Judit és Tarján Zsófi a legmélyebb privát szféráját nyitja meg előttünk Ne maradjon kettőnk között című könyvében. Amit tettek, óriási teljesítmény. Szembenéztek önmagukkal, egymással, az egyéni és a családi traumáikkal, hogy a jelenben két sikeres, önmagával békében élő nő nézhessen egymás szemébe, ahogy a könyvborítón, úgy a valóságban is. Hogy mit gondolnak a kitárulkozásról, a könyv gyors sikeréről, hogyan élik meg a nőiségüket, és mit várnak a jövőtől – ezekről is meséltek a Díványnak adott közös interjújukban.
Magyarnak lenni vagy magyarnak látszani? Az itt a kérdés. Mit jelentett egykor a magyar virtus, és mégis hogyan tüntettük el magunkból? Miért nem tudjuk emelt fővel vállalni, itthon és külföldön egyaránt, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk? Mi lehet az oka annak, hogy a búval béleltek, a pesszimisták, a depressziósok, az alkoholisták országa vagyunk, és ezt a mintát veszik át tőlünk a gyerekeink is? Ezeket a kérdéseket dr. Csernus Imre A magyar című legújabb könyvében teszi fel.
