Interjú 12 - Dívány

Hat etapban összesen 275 kilométert futni sivatagban, hátadon egyheti élelemmel, váltás ruha nélkül: az átlagember számára ez nemhogy a komfortzónán kívüli világ, de olyasmi, amit elképzelni sem tud. Lubics Szilvia ultrafutó a női mezőnyben első helyezést szerezve teljesítette a pontosan a fenti körülményeket biztosító Grant to Grand Ultra távját. Az Arizonát és Utah államot átszelő sivatagi versenyre régóta vágyott – a Díványnak nemcsak arról számolt be, hogyan élte meg azt, de arról is, hogy mi jelent a versenyeknél nagyobb kihívást számára.

A kereszténység magyarországi történetére gondolva valószínűleg a legtöbbeknek Szent István király, esetleg egyenesen a róla készült rockopera története jut eszébe. Azonban jóval az Árpádok korát megelőzően is éltek már keresztények a Kárpát-medencében. Dr. Szücsi Frigyes régésszel beszélgettünk.

Jövőre lesz Jókai Mór születésének 200. évfordulója. Ebből az alkalomból jött létre az a Jók.ai Labor, amely a Petőfi Média mesterségesintelligencia-műhelye, ahol tapasztalt és lelkes szakemberek arra keresték a választ, hogyan lehet a virtuális intelligencia segítségével közelebb hozni a mai diákokhoz annak a szerzőnek a műveit, aki alkotásaival leginkább a jövőbe mutatott.

Olajmérnökök, veterán katonák, özvegyek, elfoglalt orvosok a Facebookon – vagy éppen a tökéletes match a Tinderen, az a férfi, aki gondoskodóbb minden ismerősünknél, őszintébben bókol és jobban figyel ránk bárkinél. Csak aztán a végén az is lehet, hogy megfoszt minden vagyonunktól. Ijesztő világba kalauzolja olvasóit Janecskó Katalin könyve, a Nők a hálóban, mely a romantikus csalások elkövetői és az ő működési mechanizmusaik nyomába ered, áldozatok történetein keresztül megmutatva, mit tesznek a hasonló szélhámosok magyar nőkkel.

Noha ő mindig a jó oldalon állt, Végh József nevét egyszerűen lehetetlen nem összekapcsolni a bűnnel. Kriminálpszichológusként sok veszélyes bűnözőt sikerült megszelídítenie, sőt, már nyugdíjas volt, amikor a 2007 májusában történt Széna téri túszdráma főszereplőjének szemébe nézve igent mondott arra, hogy az, ha úgy adódik, alsó lábszáron lőheti. De hogy Végh József „nyeszlett, szorongó gyerekből” hogyan válhatott Magyarország első számú túsztárgyalójává, arról ő maga mesél. Interjú.

Györgyi Annát a legtöbb ember a hangja alapján ismeri fel, sok neves szinkront köszönhetünk neki, de emellett jelentős színházi színész, és a filmek rajongói is sokszor találkozhatnak vele. Nemrég kapta meg a Vidor fesztivál legjobb női alakításért járó díját a Szívhang című darabban játszott szerepéért. Az Én Kutyám DOGZ konferenciáján pedig a tacskók és tacskógazdik falkasétáját.

Becslések szerint úgy háromszázan-félezren élhetnek Magyarország egyik legnehezebb helyzetű szegregátumában, a gyöngyösi Durándában. Pontos számot nem tudni, mert nagyon sokan jogcím nélküli lakáshasználók, ráadásul a telepen óriási a fluktuáció. Az Autonómia Alapítvány a társadalom peremére szorult, kirekesztett csoportok támogatásán fáradozik, és többek között az itt élő fiataloknak segít élményekhez jutni. Béres Tibor programfelelőssel beszélgettünk.

A mesterséges intelligencia csak egy eszköz az alkotásban, akár képzett, szakértő zenész vagy zeneszerző, akár egy zeneszerető laikus hívja segítségül az AI-t – véli Császár Előd. Az énekes-DJ az AI (artificial intelligence) segítségével már több művészeti ágban kibontakoztatta a benne szunnyadó tehetséget. Előd állítja, a jövőben az is megtörténhet, hogy nem tudás, hanem ízlés dolga lesz a zeneszerzés.

Felnőtt-világbajnokságon két éve lépett először szorítóba, idén viszont már a párizsi olimpián is indult Kovács Richárd. Az ötkarikás játékok ötödik helyezést elért versenyzője, amikor nem bokszol, hátrányos helyzetű gyerekeket tanít egy nyíregyházi iskolában. Mint mondja, ha csak egy tanítványának sikerül megmutatni a közegéből vezető kiutat, ő már boldog lesz. Interjú.

Magyar szemmel nézve könnyű sablonos ítéletet hozni az ázsiai országgal szemben: Kínát sokan tartják gyenge minőségű árukat előállító hatalmas gyárnak. Az ottani életről eközben gyakorlatilag semmilyen képünk nincsen – legalábbis biztosan nem olyan, mint Kovács Antia Kármennek, aki négy éve tartózkodik és tanít az országban. Már a harmadik városban él, és a közeljövőben nem is gondolkodik a hazaköltözésen, mivel jelenleg doktori kutatása is Sanghajhoz köti.

Csányi Vilmos szerint már nem vagyunk messze attól, hogy négylábú társaink megszólaljanak. A világhírű etológussal a farkas és az ember ősi kapcsolatáról, a dizájnerkutyák tenyésztéséről és a mesterséges intelligenciáról is beszélgettünk.

A fotósoknak is egy érdekes és új kihívást jelent a mesterséges intelligencia megjelenése – véli Nánási Pál fotóművész, aki úgy döntött, ahelyett, hogy megijed az ismeretlentől, inkább előrefelé menekül, és behatóbban is megismeri az AI előnyeit. A szakember szerint ugyanis a félelmekkel ellentétben az új technológia, ha ügyesen használjuk, senkinek nem veszi el a munkáját, sokkal inkább az előnyünket szolgálja.