Jövőre lesz Jókai Mór születésének 200. évfordulója. Ebből az alkalomból jött létre az a Jók.ai Labor, amely a Petőfi Média mesterségesintelligencia-műhelye, ahol tapasztalt és lelkes szakemberek arra keresték a választ, hogyan lehet a virtuális intelligencia segítségével közelebb hozni a mai diákokhoz annak a szerzőnek a műveit, aki alkotásaival leginkább a jövőbe mutatott.
Arról, hogy mi köze van Jókai Mórnak a mesterséges intelligenciához, és milyen lehetőségeket rejt magában a tartalomfeldolgozás jövőjét illetően a ChatGPT, az idei AI Summit 2024 előadóját, Nyírő András fejlesztőt, a Petőfi Média Group és a Magyar Popkulturális Értéktár Innovációs Program vezetőjét kérdeztük.
Milyen eredményre jutottatok, milyen eszközökkel, hogyan lehet a mai diákokhoz közelebb hozni Jókait?
Talán azzal kezdeném, hogy miért a középiskolás korosztály számára kezdtünk mesterséges intelligencia alapú fejlesztést. Számukra kulcsfontosságú lesz ez a tudás a tanulmányaikban és a karrierlehetőségeikben is. A munka úgy indult, hogy készítettünk egy saját GPT-t, ahová föltöltöttük Jókai összes művét, majd ennek a mesterséges intelligencián alapuló rendszernek föltettük azt a kérdést, hogy a mai fiatalok hogyan viszonyulnak Jókaihoz. Kiderült, hogy Jókai most igen távol áll a diákoktól, és azt is hozzátette, ennek az az oka, hogy az író által használt nyelvezetet nehéz befogadni a mai gyerekeknek. Ezután a következő kérdésünk az volt, hogy ő mit tenne, hogy a gyerekekhez közelebb kerüljenek Jókai gondolatai. Erre számos ötletet mondott, kezdve azzal, hogy helyezzük előtérbe a regényekben megjelenő érzelmi konfliktusokat, az olyan adatokat, amelyek mai aktualitásokhoz vezetnek, illetve, hogy alkalmazzunk interaktív feladatokat. Ezeket a javaslatokat kibonttattuk vele, és így születhetett meg az a weboldal, ami azt mutatja meg, hogy a 21. században hogyan lehet izgalmassá, érdekessé tenni.
Elég a ChatGPT-re hagyatkozni, hogy ez kiderüljön?
Nem, az kevés lenne, ha csak arra hagyatkoznánk, hogy a ChatGPT mit „gondol”. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a tanárok mit gondolnak, ezért együttműködtünk a Pannonhalmi Bencés Gimnázium egyik magyartanárával, aki a mi verziónk és szempontjaink alapján, a NAT előírásainak megfelelően, összeállított egy hétórás tanmenetet. Most pedig már a miskolci jezsuita gimnáziumban, ami egy nagyon nyitott szellemi műhely, azon dolgozunk, hogy rájöjjünk, mit lehetne még kezdeni a mesterséges intelligenciával az iskolában.
Mert az már teljesen egyértelmű, hogy kikerülni, megkerülni a mesterséges intelligenciát nem lehet.
Egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia akár rossz irányba is elviheti a diákokat. Ilyen lehet például, ha a gyerekek nem önállóan, hanem ChatGPT-vel írják meg a házi dolgozataikat. Jobb tehát megelőzni ezt, és felkészíteni a diákokat arra, hogyan tudnak boldogulni egy olyan világban, amelynek a mesterséges intelligencia egy meghatározó motorja. Erre kell tudnunk őket fölkészíteni. A fejlesztésünk nagyon komoly szellemi alapját adta, hogy a Vatikánnak az elmúlt 6-8 évben nagyon sok olyan állásfoglalása volt a mesterséges intelligencia és a digitális technológia terén, amik épp ilyen erkölcsi és antropológiai fogódzókat adnak, abba az irányba terelik a gondolkodást, hogy hogyan lehet használni ezeket az eszközöket, a mesterséges intelligenciát. Egyebek között az oktatásban is.
Hogy fogadták a diákok a Jók.ai kezdeményezést?
Készítettünk egy 200 fős kérdőíves felmérést, amiből kiderült, hogy a Jókai-szövegek táj- és személyleírása alapján készített ChatGPT-képek sokkal inkább akkor nyerték el a diákok tetszését, ha azok történet- és korhűek voltak. A programot egy kísérleti osztályban próbáltuk ki, ahol a gyerekek nagyon nyitottak voltak, és a pedagógus is pozitívan állt hozzá. Azt tapasztalom, hogy a tanári karban, mellyel együtt dolgozunk, nagyon nagy a nyitottság.
A tanárok értik és érzik, hogy itt szükség van a változásra, és szívesen vállalnak partnerséget az új dolgokban, hiszen nem mi vagyunk az egyetlenek, akik azon dolgoznak, hogy kiderítsék, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát az oktatás hasznára fordítani.
A Jók.ai projektnek lesz folytatása?
Miután a ChatGPT algoritmusait alapvetően angol nyelvű szövegeken trenírozták, a Jókai-szövegeket is úgy dolgozta fel, mintha egy amerikai irodalomprofesszor hirtelen megtanult volna magyarul, és a saját amerikaias megközelítésével végigelemezte volna a mi irodalmunkat. Mi azonban nem ezt szeretnénk megmutatni. Van egy hatalmas magyar kulturális adatvagyon, amit az előző évtizedekben így-úgy, különféle projektekben digitalizáltak. Ilyen például a Magyar Elektronikus Könyvtár vagy a múzeumok digitális adatbázisa, ám ezek az anyagok különállóak, szeparáltan vannak meg, hiszen különböző fejlesztések során jöttek létre. Azt gondolom, számunkra most az jelent kihívást, hogy ezt a kulturális adatvagyont valahogy megmutassuk, mindenki számára elérhetővé tegyük, és a mesterséges intelligenciát olyan irányba tereljük, hogy a mi magyar gondolkodásmódunk szerint tudjon nekünk segítséget adni. Tehát a feladatunk nem más, minthogy megtanítsuk magyarul a mesterséges intelligenciát, és legyen egy olyan magyar tartalmakból felépülő magyar nyelvű GPT, ami megmutatja, hogy mi is a magyar kultúra. Ehhez jelentette a kezdő lépést a Jók.ai.
És mi lesz a második lépés?
A Petőfi Média Groupban, ahol az előbb említett szellemi kísérlet is zajlik, a magyar popkulturális értéktár adatbázisát megvizsgálva folytatjuk a munkát. Van egy hatalmas, nagy videós gyűjtemény, amely popkulturalis.hu néven érhető el. Több ezer órányi videónk van, koncertekről, zenekari felvételekről, gyakorlatilag a magyar popkultúrát illetően is nekünk van a legnagyobb szöveges adatbázisunk az Illéstől a Carson Comán át Azahriah-ig. Most az a célunk, hogy ebből az adatbázisból egy olyan kereshető anyagot rakunk össze, amely olyan összetett kérdésekre is választ ad, melyre egy normál adatbázis nem képes.
Például, ha valaki arra kíváncsi, hogy melyik együttesnek volt több tagja, az LGT-nek vagy az Omegának, akkor ez az új rendszer nem úgy válaszol, hogy kiad két adatlapot, amiből ki lehet számolni a tagok számát, hanem megmondja, hogy ennek vagy annak a zenekarnak volt több tagja. A következő fontos lépés pedig a különféle adatbázisok összekötése lesz. Már nem vagyunk túlságosan távol attól, hogy a teljes kulturális adatvagyonunkra vonatkozóan tudjunk konkrét kérdésekre konkrét válaszokat adni. Ez egy más rendszerű tudástár lesz, mint amit eddig használtunk. Nem csupán a hagyományos lexikonoktól különbözik, hanem az eddig megszokott böngészőkből indított lekérdezésektől is.
Részben hatékonyabb és összetettebb válaszokat ad, részben új szempontrendszert alkalmaz.
Index-alapítóból hogyan lesz valaki a Jók.ai Labor munkatársa? Mióta foglalkozol mesterséges intelligenciával?
Hát, a történet az fordítva kezdődött, mert előbb kezdtem el a mesterséges intelligenciával foglalkozni, mint hogy az Index alapítója lettem volna. Én a '90-es évek elején Franciaországban éltem, és ott vettem részt két mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésben. Miután ekkor valójában nem nagyon értékelte még a világ azt, hogy milyen lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában, az érdeklődésem a multimédia és az internet irányába fordult. Így jutottam el az Indexhez. Majd most, amikor a 2020-as évek elején újra előtérbe került a mesterséges intelligencia a ChatGPT-vel, akkor világossá vált, hogy itt van az a pillanat, amikor már könnyen lehet hatékony, akár látványos dolgokat is csinálni a tartalomfeldolgozásban a mesterséges intelligenciával.
Nánási Pál szerint a félelmekkel ellentétben az új technológia sokkal inkább az előnyünket szolgálja, ha ügyesen használjuk. A fotóművésszel készült interjúnkat ide kattintva olvashatod el.
