háború 17 - Dívány

Spanyolországban polgárháború zajlott szűk egy éve, amikor 1937. április 26-án német és olasz vadászgépek az ország északi részén lévő Baszkföld egy kisvárosát bombázni kezdik. Három órán át 25 bombázó ostromolta Guernicát. A megdöbbentő és tragikus esemény a híresen békepárti és apolitikus Pablo Picassót is megszólította, aki saját fegyverével, ecsettel és vászonnal tiltakozva, megalkotta a háborús borzalmak azóta szimbólumává vált festményóriását.

Egymás után érkeznek a harci eseményekről a hírek Kijevből, a városból, ahol Bulgakov és Malevics született, ahol rangos zenei és sportesemények fináléját rendezték, és Csernobil emlékének is szenteltek itt múzeumot. Képek a „régi” Kijevről.

Kijev lakosságának jelentős része orosz nemzetiségű: a háborús helyzettel így nem csak ukránok, de oroszok is szembenéznek most Ukrajna fővárosában.

A civileket szintén sújtja a háború okozta PTSD, nem csak a katonákat. A történelem során rengeteg elnevezése volt, és különböző teóriákat gyártottak magyarázatára.

Életünk sok más területéhez hasonlóan a technológiai fejlődés gyökeresen átalakíthatja a háborúzást is, így a modern hadviselés keretében várhatóan egyre kevesebb katonának kell majd fegyvert ragadnia.

30 évvel ezelőtt, a barcelonai olimpián férfi kardozóink a döntőben a Független Államok Közössége ellen vívtak, de a 4 évvel korábbi csodát nem sikerült megismételni, ezüstérmesek lettünk. 2022-ből visszatekintve akkor mégiscsak megélhették a csodát a jelenlévők, hiszen az ellenfél vívói, köztük oroszok és ukránok, együtt vívták ki ezt a győzelmet.

Egy háborúnak számos nyomós oka lehet – nemzetiségi, gazdasági, területi ellentétek –, néha azonban furcsa, látszólag értelmetlen indokkal üzennek hadat egymásnak az országok: az egymással szomszédos Honduras és El Salvador között 1969-ben a futball miatt tört ki fegyveres konfliktus, mely ugyan csupán néhány napig tartott, de mindkét fél számára komoly veszteségeket okozott.

Kijev, de egész Ukrajna lakossága is felfoghatatlanul szörnyű órákat él meg - a főváros ostromgyűrűbe került a háború második napján. Katerina Kijevben éli át az ostromot: elmondta nekünk, milyen körülmények közt történik mindez.

A közösségi oldalakon sokan olajágat tartó galambbal fejezik ki az ukrajnai események miatti érzéseiket, aggodalmukat, béke iránti vágyukat. A bibliai özönvíztörténet óta ismerős jelképet a 20. században Pablo Picasso tette híressé és a béke újjáéledő emblémájává, amikor egy litográfiát készített az 1949 áprilisában megtartott párizsi békekongresszus plakátjára.

A közösségi médiában már olvasni nagylelkű befogadók felajánlásait, akik otthont kínálnak határozatlan időre az ukrán helyzet miatti rászorulóknak: kárpátaljai magyaroknak Erdélyben, ukránoknak Magyarországon. Mindenki ott segít, ahol tud. A Máltai Szeretetszolgálat pénteken befogadta, és ideiglenesen egy vidéki intézményében helyezte el az első ukrán családot, akik a kialakult helyzet miatt menedéket kértek a karitatív szervezettől.

A 20. század Mona Lisájának is nevezték a National Geographic folyóirat címlapján megjelent, zöld szemű afgán menekült lányt ábrázoló fényképet, amely joggal került rá minden idők legjelentősebb sajtófotóinak listájára. A modell kilétét sokáig homály fedte, csak az ezredfordulón sikerült azonosítani a lányt, akinek egész életében nélkülözéssel és folyamatos meneküléssel kellett szembenéznie.

Különös szuperfegyverrel, bombákkal felszerelt denevérekkel akarták leigázni Japánt az amerikaiak a második világháborúban – a terv ötlete egy fogorvostól származott, kidolgozására pedig óriási összegek úsztak el, a kormány mégis inkább az atombomba mellett döntött.