Szent Ilona szigete ma már nem csak Napóleon miatt ismeretes, itt él ugyanis a Föld legidősebb szárazföldi állata, Jonathan. Hogy a nagy népszerűségnek örvendő óriásteknős életkorát érzékeltessük, II. Erzsébet királynő dédanyja, Viktória királynő 1837-es koronázásakor Jonathan már ötéves lehetett.
A legtöbb embert foglalkoztatja a kérdés, vajon mi lehet a hosszú élet titka – az elme frissen tartásában, netán a helyes táplálkozásban, az aktív, sportos életmódban rejlik a válasz? Cikkünkből kiderül, saját bevallásuk szerint hogyan értek el százévesnél is magasabb kort a világ legidősebb emberei.
Dr. Shigeaki Hinoharára nem lehet azt mondani, hogy vizet prédikált, de bort ivott volna. A 2017-ben elhunyt japán orvos, élete utolsó 1-2 hónapját leszámítva, rendkívül aktív volt. Bőven elmúlt 100 éves, amikor még rendelt, előadásokat tartott, megbeszéléseken vett részt. Szenvedélyesen szerette a munkáját, miközben mindvégig a hosszú élet titkát kutatta. A praxisa és a saját tapasztalatai alapján hol egészen egyszerű, hol kevésbé nyilvánvaló dolgokra esküdött.
A legtöbb fajnál, így az embernél is a nőivarú egyedek tovább élnek a hímivarúaknál. Az ember esetében a nők átlagos várható élettartama 74,2 év, míg a férfiaké csak 69,8. Magyarázhatjuk ezt azzal, hogy több férfi végez veszélyes munkát, hivatkozhatunk a társadalmi berendezkedésre, de attól még tény marad, hogy ez a jelenség az egész állatvilágban megfigyelhető.
2034-re először a világtörténelem folyamán az idős emberek többen lesznek a földön, mint a gyerekek. Ez azt is jelenti, hogy fontosabbá válnak azok a kutatások, amelyek azt vizsgálják, hogy a várható élettartam kitolódásával járó plusz éveket miként tölthetnénk el a lehető legjobb állapotban. Az egészségmegőrzés persze sok összetevős kérdés, de azért vannak olyan apró életmódbeli változtatások is, amelyek szinte semmi kockázattal nem járnak, viszont úgy tűnik, nyereséggel annál inkább. Közéjük tartozhat a dióevés is.
Míg 1900-ban a várható élettartam az iparosodott világ nagy részében 50 év alatt volt, ma már sok ember 70-80 évet vagy még annál is többet megél. Milyen gazdasági és társadalmi változásokat generálhat ez a plusz 30 év? A Massachusetts Technológiai Intézet (MIT) szakértője amellett érvel, hogy az idősebb nőké a jövő, mert ők azok, akik igazán átlátják a hosszú élettel járó speciális kihívásokat. Ebben a tudásban pedig olyan üzleti érték rejlik, amely mind ez idáig kiaknázatlan maradt.
Új értelmet nyer a lassan járj, tovább érsz mondás a modern idegélettani vizsgálatok fényében. Bár időskorban fontos a mentális aktivitás megőrzése, a legfrissebb kutatások szerint a kevesebb néha több: hosszabb élethez vezet, ha időnként képesek vagyunk megállni és átadni magunkat a jelennek. Mutatjuk, milyen hétköznapi technikákkal tudod ezt te is megvalósítani.
A hosszú élet kék zónái azok a helyek, ahol az emberek észrevehetően sokkal tovább élnek, mint máshol. Körbenéztünk, hol találhatók ezek, és mi állhat az impresszív statisztikák mögött!
Kevesebb stressz, több siker, hosszabb élet – ezt kaphatod, ha megtanulsz bízni az emberekben.
Mit jelent az emberközpontú egészségügyi rendszer? És miért olyan fontos? Ezekre a kérdésekre ad választ egy, a WHO által készített ismeretterjesztő videó.
Messze nem csak a jó géneken múlik, ki ismerheti majd a dédunokáit. Sokkal fontosabb, hogyan élsz: a világban, a családban és persze a fejedben.
Már heti 2 és fél óra mozgás is jelentősen meghosszabbítja a várható élettartamot. A nemrég megjelent tanulmány szerint felső határ pedig nem nagyon van, minél többet mozog valaki, annál hosszabb és egészségesebb életre számíthat.
