A rekorder óriásteknős barátnőjéről 26 év után derült ki, hogy hím – 190 évesen sem leszünk tévedhetetlenek

Olvasási idő kb. 3 perc

Szent Ilona szigete ma már nem csak Napóleon miatt ismeretes, itt él ugyanis a Föld legidősebb szárazföldi állata, Jonathan. Hogy a nagy népszerűségnek örvendő óriásteknős életkorát érzékeltessük, II. Erzsébet királynő dédanyja, Viktória királynő 1837-es koronázásakor Jonathan már ötéves lehetett.

Az életkor csak egy szám, Jonathant sem igen foglalkoztatja, hogy nagyjából 40 évvel élte túl várható élettartamát. Az immáron nemzeti szimbólumnak választott, kétszeres Guinness-rekorder óriásteknőst nemcsak az 5 pennys hátoldalán és bélyegeken láthatják viszont a helyiek, de várhatóan nemzeti ünnepnap is köthető lesz nevéhez.

„Jonathan a kitartás, az állhatatosság és a túlélés szimbóluma” – ahogy gondozója, Joe Hollins fogalmaz. 

Hollinst 13 éve érte a megtiszteltetés, hogy Jonathan életét felügyelje, ez idő alatt nagyon sok történetet mesélt el a teknőssel kapcsolatban. A hosszú élet titkának megfejtése reményében, nézzük csak, milyen is a matuzsálem teknős élete.

A hosszú élet titka – Slow living

Természetközeli, háborítatlan élet

„Mind tudjuk, hogy a hüllőknek lassú az anyagcseréjük, lassan lélegeznek, lassan esznek, és így sokáig élnek. Talán az itteni stresszmentes életmódja és a tiszta levegő is magyarázza Jonathan hosszú élettartamát” – fejtegeti Hollins. 

Idén lesz 520 éve, hogy az afrikai parttól 1900 kilométerre fekvő Szent Ilona-szigetet felfedezték, azóta is a világ egyik legelszigeteltebb lakott területe. A hosszú, egészséges életben fontos szerepet játszik tehát a környezeti tényező is, de nem kell azért a világ végére menekülni.

Jonathan Szent Ilona-szigeten él, a kormányzói rezidencia, a Plantation House hatalmas területén
Fotó: StHelena / Getty Images Hungary

Jó ételek, jó társaság

A Szent Ilona-i kormány legfrissebb hírei szerint Jonathan „jó egészségben vészelte át a telet”. A teknőst már nem sok inger éri, hiszen látását elvesztette, és szaglása sem a régi. Állítólag kiváló hallása megmaradt, és így továbbra sincs gondja a társas érintkezéssel. Élvezi az emberek közelségét, különös tekintettel gondozójára.

„Jól ismeri már a hangomat, és úgy szalad hozzám, mint egy kutya, de nem áltatom magam azzal, hogy ez miattam van. Ez inkább pavlovi reflex, mert a hangomat a finom falatokkal társítja” – mondja Hollins, aki sárgarépával, uborkával, almával és banánnal eteti a jó étvágyú teknőst, ügyelve ujjai épségére. „Még a vastag kesztyűben is elvesztettem már két körmömet”.

A jó társaságban elköltött étel nemcsak finomabb, de a lelket is ápolja.

Joe Hollins és Jonathan
Fotó: Joe Hollins via Wikimedia Commons

Napi rutin és egészséges libidó

Jonathan hétköznapjai nem túl változatosak. Napfelkeltével ébred, és a délután 5 órai nyugovóra térés előtt három másik szárazföldi teknőstársával együtt legelészik a kormányzói rezidencia, a Plantation House hatalmas területén.

Frederica 1991-ben érkezett a szigetre a francia konzul ajándékaként, és azóta Jonathan párja. Feltételeznénk, hogy Jonathan több utóddal is büszkélkedhet, de sajnos még nem sikerült kisteknősöket nemzenie. Az eredménytelen párzás annak is köszönhető, hogy csak 26 év után derült ki: Frederica valójában Frederic. Ez a váratlan felfedezés azonban nem tántorította el a szerelmeseket, továbbra is szoros kapcsolatot ápolnak. Ugyanakkor Emmának, nőstény társuknak is szentelnek figyelmet. Hollins szerint ez a fajta pánszexuális viselkedés nem ritka az állatvilágban.

Az aktív libidó úgy tűnik, a jó egészség jele.

Szerencsefaktor: jó genetika

Egy nemrégiben készült tanulmányban vizsgálták a teknősfajok, többek között egy Jonathanhez hasonló óriásteknős egyed sejtjeit is. Kiderült, hogy ezek az állatok képesek megvédeni magukat a sejtkárosodás hosszú távú hatásaitól azáltal, hogy az apoptózisnak nevezett folyamat segítségével gyorsan elpusztítják a károsodott sejteket, így megelőzve azok burjánzását, és növelve az egyed várható élettartamát.

Jonathan egyébként egyike azon szerencsés példányoknak, akik nem végezték teknőslevesként, fiatal kora idején ugyanis a hajósvilág könnyen rakásolható konzervételként tekintett ezekre a 200-300 kilós állatokra. Szóval a szerencse is jócskán hozzájárult ehhez a világrekordhoz.

Ha szeretnél kicsit többet tudni az óriásteknősökről, ajánljuk figyelmedbe egy korábbi cikkünket A természet csodái sorozatunkból.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.