Bár a házasulandó párok kívánságai is nagy hangsúlyt kapnak a lagzikon, az esküvői szokások és hagyományok is nagyban befolyásolják, a világ melyik táján hogyan alakul az ifjú pár nagy napja.
Egyes országokban az ünneplés meglehetősen szokatlan keretek között zajlik.
A brit királyi család körében egyedi karácsonyi szokások dívnak, melyek némelyike igen különösnek tűnhet a laikus szemlélő számára. Erzsébet királynő például a család minden tagját arra kötelezi, hogy az ünnep előtt és után is mérlegre álljanak – de vajon miért van szükség erre?
Az amerikai filmek népszerű kliséjétől Justin Bieber ünnepi daláig a fagyöngy alatti csók szinte mindenhol megtalálható a popkultúrában. De ez a karácsonyi hagyomány már jóval azelőtt létezett, hogy valaha is megjelent volna a filmekben és a dalokban.
Annyit mindannyian tudunk, hogy Márton-napon libát kell enni, a legtöbben még azzal is képben vannak, hogy miért. A babona szerint ez garantálja a következő időszak egészségét, anyagi biztonságát, ha az újévi lencse nem működött volna rendesen. De mit is érdemes tudnod a Márton-napi szokásokról ahhoz, hogy igazán profi légy a témában? Már mutatjuk is a legfontosabbakat!
Az angolszász halloween, melynek alkalmával október 31-e estéjén a gyerekek rémisztő jelmezekbe öltözve házról házra járnak csokit és édességet „követelve”, mindenszentek előestéjének ünnepe, eredete azonban a pogány időkre nyúlik vissza.
Azok az ismerőseim, akik házépítésre adták a fejüket, egytől egyig szenvednek. Rengeteg munkával, stresszel jár a folyamat, vészesen fogy a pénz, mindig pont abból nincs, ami igazán tetszik, megbízhatatlan a mesteremberek egy része, könyörögni kell a munkásoknak, nem haladnak a dolgok, óriási a csúszás. A sok-sok hátrány ellenére miért vágnak bele mégis annyian? Miért marad vonzó opció a házépítés a klímakatasztrófa korában, amikor nem igazán kellene tovább növelni az épített felületek mennyiségét a világban?
Általában akkor érezzük kiegyensúlyozottnak az életünket, ha az újszerű tapasztalatok olyan stabil alapokkal keverednek, mint az otthon, a család, a megszokott rutin vagy a hagyományok. Ha valami nagyon újszerű, váratlan dolog történik velünk, ezek az alapok adják meg a kellő biztonságérzetet.
Idén mindannyiunknak fenekestül felfordult az élete. Sok minden, ami korábban természetes volt, most szinte luxusszámba megy, rengeteg dolgot kellett újratervezni és a jelenlegi körülményekhez alakítani.
Két dolog fogyott el a boltokból igen hamar: a liszt és az élesztő. Ragaszkodunk hozzá, hogy meglegyen a mindennapi kenyerünk, ha boltban nem tudjuk megvenni, megsütjük magunknak. De miért pont a kenyérhez fűződik ilyen szoros kötelékünk?
Október vége felé közeledve ismét itt az obligát vitatéma. Jó mulatság vagy káros majmolás, ha itthon is bulit rendezünk október 31-én? A halloweenpártiak beöltözésestül, nyalánkságostul rajonganak ezért a lassan tényleg meghonosodó ünnepért, az ellenzők viszont csak nem akarnak megbarátkozni azzal, hogy épp azokban a napokban mulassunk, amikor mindig is a csendes emlékezés volt szokásban.
Mi a közös az észak-kanadai eszkimókban és az ausztráliai farmerekben? Mindkét nép megélhetése, identitása, tradíciói szorosan kapcsolódnak a talajhoz, ami a klímaváltozás hatására most teljesen kicsúszott a lábuk alól. Az ökológiai gyász olyan erős lelki fájdalom, mint amikor egy szeretett hozzátartozóját veszíti el valaki. Az évek múlásával pedig egyre több embert fog érinteni.
