Kell-e nekünk halloween itt, Magyarországon?

Október vége felé közeledve ismét itt az obligát vitatéma. Jó mulatság vagy káros majmolás, ha itthon is bulit rendezünk október 31-én? A halloweenpártiak beöltözésestül, nyalánkságostul rajonganak ezért a lassan tényleg meghonosodó ünnepért, az ellenzők viszont csak nem akarnak megbarátkozni azzal, hogy épp azokban a napokban mulassunk, amikor mindig is a csendes emlékezés volt szokásban.

Érvek mindkét oldalon bőven akadnak, de érdemes mindjárt a vita elején leszögezni: halloweent nem mindenszentek vagy halottak napja helyett tartanak, akik tartanak. 31-e a beöltözés ideje, aztán november elsején és másodikán jöhet a többi dolog, mondják. 

Honnan ered?

A halloween angolszász nyelvterületről eredő, mára ugyanakkor az egész világon elterjedt össznépi banzáj: sokak szerint remek apropó a jelmezbe bújásra, a versengő sütés-főzésre és a gyerekek vércukorszintjének radikális megemelésére. Az (itthon még furcsa így mondani) ünnepnek ráadásul igazán jellegzetes attribútuma is van: ilyentájt egyre több háznál látunk viccesen rémesre faragott töklámpást. Nem lehet nem észrevenni, hogy közeledik a halloween, a gyerekek döntő többsége pedig egyenesen rajong az e napi történésekért. A mára már felhajtássá egyszerűsödött szokás mögött pogány, kelta, római hagyományokat és elsősorban mezőgazdasági rítusokat találnánk, ha nagyon a buli mögé akarnánk nézni.

Itthon az elmúlt bő tíz évben tett szert egyre nagyobb népszerűségre ez a bulitípus: mára csaknem minden magára valamit is adó vendéglátóhely szervez tematikus partit, a lakóparkokban, kertvárosban élő családok gyakran összefognak egy kis csokigyűjtésre, és a kisebb-nagyobb boltok is jó két hétig dedikált kínálatot szentelnek a bulizóknak. Nézzük, mi bántja azokat, akik nem igazán lelkesednek mindezért. 

Nincs is gyökere!

Népes az ellentábor, és legtöbbjüket a halloween „gyökértelensége” bántja. Nekik nem tetszik, hogy népszokássá lett valami, amit 20 évvel ezelőtt még nem is igen ismertünk, és hogy gyerekeink java része jobban tisztában van az ehhez az eseményhez rendelhető szokásokkal, mint például a Márton- vagy Luca-napkor esedékes tennivalókkal. Utóbbiban bizonyára igazuk lehet: míg a magyar népszokásokról legutóbb az óvodában hallott egy átlag magyar, addig a halloween kapcsán ez idő tájt számolatlanul dobja fel a net a különféle tematikus DIY-videókat, lájfhekkeket és recepteket. Hiába: előbbi csak bennünket érint és foglalkoztat, a halloween viszont világszerte emberek százmillióit mozgatja. 

Azok ugyanakkor, akik nem bánják a dolgot, sietnek kiemelni, hogy azért nincs szó teljes előzmények nélküliségről. Lámpást faragni például évszázadokkal ezelőtt is nekiálltunk, vicsoritököt készíteni nem a halloweentől tanultunk meg, annak begyűrűzése inkább felelevenítette a szokást. Hasonló a helyzet a tökös ételekkel is: gyerekkoromban rendszeresen került sült tök az asztalra, majd felnőttként le-, anyaként pedig megint rászoktam, hogy őszidőben ilyesmit készítsek.

Innen meg már csak egy lépés a többi tökös és így részben halloweentematikájú finomság is. A lámpafaragó kedv egyáltalán nem véletlen az évnek ebben a szakában. Egyrészt hegyekben áll az alapanyag, másrészt rövidebbek, hűvösebbek a nappalok is, és egyre nagyobb kedvvel gyújtunk fényeket. 

A gyerekek cukorkakéregető körútja még többeket bosszant, és a szerencsétlen magyarítás, a „Csokit vagy csalok!” például engem is felbőszít, de ha arra gondolok, hogy itthon például a Luca-naphoz kapcsolódóan szintén bevett szokás volt, hogy a gyerekek rigmusokat kántálva finomságot kéregessenek, már nem is tűnik olyan ördögtől valónak a dolog. 

Mi ilyenkor másra emlékezünk

Sokan vannak, akiket inkább a halloween körüli zajos felhajtás, a hangos dáridózás zavar. Érthető, ha sokan furcsállják, hogy az évnek ez a szakasza vidám mulatságnak adjon helyt, hiszen mifelénk alapvetően inkább a csendes elmélyülés, a gyász és az emlékezés időszaka ez. Ráadásul a halottak napja és a mindenszentek miatt adja magát egy másik szembeállítás is: a keresztény kultúra és a pogány ünnep szembeállítása is. Utóbbi kettő között nehezebben, egyébként azért viszonylag könnyen oldható az ellentét – mondják azok, akik szívesen tartják a halloweent is. Ők úgy vannak vele, hogy annak nem kioltania vagy helyettesítenie kell az emlékezést, hanem működhet amellett is. Október 31-én beleférhet egy (vérmérséklettől függően) családias házibuli sok tökkel, vagy vérfagyasztó jelmezes táncos mulatság, de mindezt követheti két nap visszafogottság is, és a temetőbe azoknak sem tilos kimenniük, akik korábban megülték az angolszász ünnepet is. 

Cukor, cukor, cukor

Sokakat a gyerekek gyomrában ilyentájt eltűnő nagy mennyiségű cukor aggaszt. Nemcsak otthon készülnek a finom falatok, de ahol van rá lehetőség, egyre többen rendeznek cukorka-, csokoládé- vagy más édességgyűjtő körutat a gyerekeknek. Tudva, hogy milyen lesújtó egészségi állapotban vannak a gyerekeink, hogy milyen elképesztő ütemben nő a túlsúlyos és elhízott gyerekek száma, valóban nem tűnik családbarátnak ez az édességekre kihegyezett túra. 

Mások szerint azonban nevetséges lenne az évi egy cukorkörúttól félteni a gyerekeket, és érdemes lenne inkább év közben, a mindennapokban odafigyelnünk arra, mit esznek. Kiemelik azt is, hogy az itthon is hagyományosan tartott ünnepekben is központi szerepet töltenek be a nassok, és ahogy húsvétkor sem kell, hogy csak egészségtelen dolgokat tegyünk a gyerekek elé, halloweenes nyalánkságból is van egészséges verzió.

Nekik jó mulatság
Nekik jó mulatságFotó: Sally Anscombe / Getty Images Hungary

Csak a pénzről szól

Nos, hát igen. Mint ahogy nagyjából minden. Teljesen mindegy, hogy az ember születésnapot, névnapot, évfordulót vagy karácsonyt szeretne ünnepelni, ugrásra készen állnak azok a szolgáltatók és kereskedők, akiknek határozott elképzelésük van a pénzünk helyéről. Nincs ez másképp a halloweennel sem. Ha az ember nem figyel, ha hagyja magát megvezetni, könnyen sokszoros pénzt hagyhat ott a boltban úgy, hogy csak a kicsit módosított, tökös, boszorkányos csomagolású termék felel meg neki a házibulira. Ha elhiszed, hogy lemaradsz, ha nem tartasz halloweent, ha nem lesz tökéletes a sminked, hogy a tököt csak speciális faragószettel lehet megfaragni, egészen biztos, hogy java részben a pénzről fog szólni a dolog. Ha viszont nem ülsz fel mindennek, és az egyébként szezonalitása miatt filléres tökből sütsz és főzöl, és nem tolod túl a lakásdíszítést, vagy ha fontos, hát időtálló díszeket készítesz, nem feltétlenül megy rá inged-gatyád egy házibulira – mondják a bulizók. 

Jó, de azért azzal csak többet spórolok, ha meg se tartom – vetik ellen az ellenzők. Ők sem tévednek. 

Elrettentő példának itt egy rövid videó az amerikaiak költekezéséről halloweenkor. 

De amikor olyan jó ünnepelni...

Na igen. Nehéz vitatkozni a halloween rajongóinak egyik fő érvével: bulizni jó. A hétköznapok egyhangúságát megtörni mindig jó, klassz, ha várni lehet valamit, ha készülni és tervezgetni lehet. Ezektől a dolgoktól megtörik az egyébként beláthatatlan idő, és kicsit élhetőbbek lesznek a hétköznapok is. Innen nézve igazán mindegy, hogy mi adja az apropóját egy családi vagy baráti összejövetelnek, és manapság, amikor inkább az elidegenedéstől van okunk félni, igazán jól jön minden olyan apropó, aminek a kapcsán mégis együtt lehetünk. Azok, akiknek gyerekük van, kicsivel talán még fogékonyabbak is erre: ha a gyerek öltözik cuki madárijesztőnek vagy töknek, elviselhetőbbé válik a felhajtás még azoknak is, akik az elvvel nem értenek egyet. 

Nehéz egyezségre jutni, talán nem is kell. Érthető, ha az idősebb korosztályt, a vallásos emberek egy részét vagy a konzervatív gondolkodásúakat zavarja, ha ez az időszak nem az elcsendesedésé. Legyünk tekintettel erre. De érdemes látni azt is, hogy sok ponton lehet ehhez a szokáshoz is kapcsolódni, és egyáltalán nem szükségszerű, hogy ettől elveszítsen valamit az ember. 

És te mit gondolsz?

A szavazás a jobb felső sarokban lévő Facebook-ikonra kattintva nyílik:

Mustra