gyereknevelés 25 - Dívány

Közös fogadalmat tenni gyerekünkkel izgalmas és mókás dolog, sőt a családi kötelékek erősítésére is alkalmas.

A gyerek nem kis felnőtt, a felnőtt pedig – jó esetben – nem nagy gyerek. De ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy ne lazulna le, amikor a gyerekekkel játszik.

Össze-vissza fogok csapongani bölcsőde- és óvodaválasztás, meg mindenféle pedagógia módszerek között.

Mindannyian megtanultunk egyet s mást a közösen megélt időszak alatt. Megéltük a dackorszakot, amiben sokat segített az igazi édesanya, ugyanis immár két éve az ő dackorszakát éljük.

Kutya már bőven a gyerekek előtt is volt. Persze kirakhattuk volna a kocsiból a sztráda mellett, vagy leadhattuk volna egy sintértelepen. Hát nem tettük.

A társadalom egyre inkább elítéli a testi fenyítést, jobban elfogadja a jutalom megvonását büntetésként, ami azonban, nem jár olyan látványos eredménnyel, mint a durvább módszerek. Hogyan büntessük a gyereket?

Teljesen érthető törekvés, hogy az ember mindent megtesz azért, hogy a gyerekeit biztonságban tudja.

Az alkudozás normális tevékenység: a gyerek szeretne valamit, és bár tudja, nagyjából mi és hogyan fog történni, még egy kis szeletet a maga kívánsága szerint alakítana.

Eff születésekor elég szigorúan betartottuk az etetési, altatási időket, a fürdetés, meg ami csak lehet, többé-kevésbé mindig ugyanabban az időben történt. Egy kisgyereknek is sokat számíthat a rendszeresség.

Kanadába is megérkezett a tél legjava, és Gibson hóeltakarítási főmunkatársként lapátolja el a markolóval a ház körül.

Örülj, hogy fiú! Lesz szó katonadolgokról, zenéről és kukiról, és a konklúzióról is, ami valami olyasmi: örülj, hogy fiú. Vagy éppen annak örülj, hogy lány.

Buli a bölcsiben vagy az oviban, csalódás vagy nagy öröm, görcsölés a jelmez miatt, főleg a szülőknek. Mindenesetre Effnek meg nekünk ismét sikerült kihagyni, betegség miatt.