Teljesen érthető törekvés, hogy az ember mindent megtesz azért, hogy a gyerekeit biztonságban tudja.
Azzal, hogy Jé komolyan beindult, elérkeztem egy igencsak jelentős témához. Illetve jelentős, ha valaki annak veszi. Mert a gyereknek ugyan érdemes biztonságos környezetet teremteni, de természetesen több iskola van. Vagy hagyunk mindent úgy, ahogy van, és lesz, ami lesz, vagy veszélytelenebbé tesszük élőhelyünket.
Teljesen érthető törekvés, hogy az ember mindent megtesz azért, hogy a gyerekeit biztonságban tudja. De mint annyi más dologban, ezzel kapcsolatban is egy nagy veszély leselkedik a szülőkre: a túlzásokba esés. Effel annak idején mi már lefutottuk az első kört akadálymentesítés és akadálylétesítés témakörében. Természetesen ez némi tapasztalattal járt azt illetően, hogy mi az, ami tényleg értelmes megoldás, mi az, ami tökre nem. Van egy szint, amikor már tényleg lehetetlenné tesszük a kényelmes életet a túlzásba vitt aggódással, folyamatos sterilizálással.
Most, hogy Jé tényleg nem tartható tovább ketrecben, észrevettük, hogy kicsit lelazultunk, mert Effel már egy csomó mindent meg lehet értetni. Persze eleve mindenkinek mások az igényei meg a lehetőségei. Az ember félti a gyereket, meg félthet bizonyos tárgyakat is: milliárdos értékű, arany Buddha szobor, high-end hangrendszer, 14. századi kódexek, Ming-kori padlóvázák, perzsaszőnyeg. Mondjuk ezek közül mi semelyikkel nem rendelkezünk, de azért vannak határok.
Biztonsági öveket becsatolni!
Kezdjük az autós közlekedéssel, hiszen ez az első pont, amikor hazahozzuk a gyereket a kórházból. Mindenki hordozóval álldogál a szülészeten. De arra az van írva, hogy csak fél órát ülhet benne a gyerek, mert nem jó a gerincének. Mi olyan babakocsit választottunk, amelyiknek levehető mózeskosara volt, ami ráadásul a kocsiba is beköthető. Nem tudom, mennyire biztonságos persze, de Eff 7 hónapos koráig abban utazott. Haza persze Jét is mózesban hoztuk, de ez egyszeri alkalom volt. Mert két gyerek nem fér el hátul úgy a kocsinkban, hogy az egyik mózeskosárban van. Úgyhogy hordozóban ült, egészen mostanáig, és persze sokszor hosszabban, mint fél óra.
Maga a gyerekülés egy külön fejezet lehetne. De nem érdemes annyit foglalkozni vele, mint hinné az ember. Bele lehet veszni a tesztekbe, valamennyire érdemes is, mert az legalább kiderül, melyik teljesen használhatatlan. Amúgy meg azt kell venni, amelyik kényelmes a gyereknek, és belefér az anyagi keretbe. Meg nem erősített források szerint annyira jók ma már a gyerekülések, hogy sokszor van olyan, hogy balesetnél a szülőknek kampec, de a gyerek túléli.
Na és aztán mi van otthon?
Csupa potenciális veszélyforrás. Tűzhely, lépcső, vegyi anyagok, gyógyszer, vasaló, melegvíz, gyufa, éles sarkok. Ezek egy részét vagy úgy kell eleve elhelyezni, hogy ne férhessen hozzá, vagy le kell zárni. Itt aztán igazán nagyot lehet túlozni. Nem egyedi élmény, biztos más is tapasztalta már, milyen idegesítő egy olyan konyha, ahol minden egyes fiók gyerekbiztossá van téve. Nálunk egy sincs. A tűzhely mondjuk egy ikeás cuccal le van rekesztve, az is elég kényelmetlen, de még vállalható. Meg a fürdőben a tisztítószereknél, és azon a szekrényen, ahol gyógyszerek vannak, utólag felszerelhető gyereklakat. Valamint lépcsőlezáró, mert ott tényleg nagyot lehet esni, még én is szoktam. Ja és a konnektorok és a kábelek. Azok valamiért nagyon vonzó dolgok a kicsiknek. Nem tudom, mennyire veszélyes valójában, de bedugóztuk. Meg lehet szokni azt is, így megéri. Csúszásgátló a kádba, stabil etetőszék, sarokvédő egy-két stratégiailag fontos pontra. Ez már így is elég ijesztő felsorolás, biztos ki is hagytam valamiket, de ennyi meg szerintem tényleg kell. Na és a játékokból is mindig van néhány, amelyikről sokat hallani, mert valami baj van velük. Mert mondjuk hallucinogén anyag szabadul fel belőle, ha víz éri. Persze amikor ezek után venni akartam belőle, akkorra már megváltoztatták a formulát...
Még mindig nem túlzás
A bébiőr. Lehetőleg olyan, amelyik mozgásérzékelős és légzésfigyelős. Van aki szerint nagy hülyeség, de ha éppen ez menti meg a megfulladástól?! Vagy éppen kint ülünk a teraszon, és hallom, ha szól vagy sír, amúgy meg nem? Az is jó, hogy a hőmérsékletet is mutatja, mert nem fő vagy fagy meg. Ha már létezik ez a lehetőség, akkor miért ne élne vele az ember? Olyan is van, amelyik infrakamerás, hogy éjjel is lehessen látni egy kis monitoron a gyereket. Na nekem ez már soknak tűnik, de ha valakinek bejön, akkor szintén miért ne?
Ennyi elég lesz
Szóval érdemesebb megtenni az óvintézkedéseket, mértékkel, mert sokkal nehezebb és nagyobb baromság megpróbálni visszafogni a gyerekek rohangálását, vadulását, meg rászólni állandóan. Még így is elégszer kell. A gyerek pedig tényleg megtanítja az embert arra is, hogy ne legyenek annyira fontosak a dolgai. Vagy ha nagyon fontosak, akkor vigyázzon rájuk, de nem a gyereke életét megkeserítve. Egy csomó mindentől úgysem lehet megvédeni a gyereket, főleg odakint. Lehetne rajta persze folyamatosan könyökvédő meg fogvédő meg bukósisak. Egyébként meg az összes biztonsági intézkedés létjogosultsága akkor derül ki igazán, ha olyan helyre kerülünk, ahol nem úgy van. Vendégségben mondjuk nemgyerekeseknél, minden tele van féltett tárgyakkal, veszélyekkel. Úgyhogy hajrá, mindenkinek saját vérmérséklete és ízlése vagy felfogása szerint!
