Régi gyereknevelési praktikák, amiket felejts inkább el
A borostyánkövekből készült nyakláncokból darabok törhetnek le, míg a járássegítő inkább hátráltatja, mint segíti az önálló járást.
A borostyánkövekből készült nyakláncokból darabok törhetnek le, míg a járássegítő inkább hátráltatja, mint segíti az önálló járást.
Ha gyermekünk fix alvótársat választ magának, akkor érdemes minél előbb egy tartalékot is beszerezni belőle, mert az ilyen tárgynak nagyon komoly érzelmi jelentősége van, és komoly drámát okozhat, ha elveszik.
Vannak témák, amikről nem szívesen beszélünk. Nemcsak a gyerekeinkkel, hanem úgy általában. Ilyen a rasszizmus, a szex vagy akár a politika és a vallás. Egy kíváncsi gyerek számára azonban ezek alapvetően ugyanolyanok, mintha az időjárásról beszélgetnénk. Egészen addig, amíg nem találkozik azzal, hogy ez a felnőtteket feszélyezi, mert onnantól őt is zavarni fogja, és inkább elkerüli.
Ha türelmesek és megértőek vagyunk, akkor segíthetünk neki abban, hogy felismerje, milyenek valójában az állítólagos barátai. Az eltiltással viszont csak rontunk a helyzeten.
Az első gyermek a családban kivételes helyzetben van: megtapasztalhatja, hogy milyen az osztatlan figyelem, ám épp emiatt nagy veszteség is, amikor testvér érkezik. Szülőként pedig nagyon sok múlik rajtunk, hogy idősebb gyermekünk hogyan éli meg a változásokat.
Sok múlik azon, otthon mennyi teret adunk a gyereknek, hogy kipróbálja magát. A családi kupaktanácsok például kiváló alkalmak a vezetői készségek gyakorlására.
Gyerekkori tapasztalataink hatására könnyen olyanná válhatunk, mint a csengőre nyálát csorgató kutya: úgy reagálhatunk egy helyzetben, hogy azt hisszük, tudjuk, mi fog történni, pedig valójában nem. Ez pedig könnyen zavart okozhat a társas kapcsolatainkban.
Néhány évtizede még a jómódúak kiváltsága volt, mára azonban már általános lett az amerikai családok körében az intenzív gyereknevelés. Ez azonban rengeteg erőforrást igényel a szülő részéről, és nem mindenki képes tartani a lépést.
A rendrakás sok családban mumus, és ha mi nem mutatunk jó példát, akkor nehéz a gyerektől elvárni, hogy tartsa tisztán a környezetét. A legjobb, ha már egészen pici korától bevonjuk a pakolásba, de még akkor sincs veszve minden, ha később szeretnénk változtatni.
A gyereknevelésből általában az apáknak jut a legélvezetesebb rész, a játék a gyerekkel, miközben az anyára hárulnak a mindennapos kötelező teendők, és az ezzel járó mentális teher is. De ha az apák ebből is jobban kivennék a részüket, mindenki boldogabb lenne.
Nemcsak a szülőn múlik, hanem a közösségen és a pedagóguson is, ha egy gyerekből bully lesz, és elkezdi terrorizálni egy társát. Egy ilyen helyzetben pedig az áldozat mellett az elkövető is segítségre szorul. Tamás-Lipták Zita gyermekpszichológus szerint a bullying sosem csak a szülő és a gyermek ügye, és a megoldásban sok múlik azon, hogy az iskola hogyan viszonyul a témához.
Egy gyereknél is a hazugságnak általában oka van, szülőként a legfontosabb dolgunk, hogy ezt kiderítsük. A büntetés ugyanis csak újabb hazugságokhoz vezethet.