Andrea David filmrajongó és filmturista, aki turizmusmenedzsmentet tanult, és az elmúlt 15 évben keresztül-kasul utazva a világban vadászta a filmes helyszíneket. A @filmtourismus már több százezer követőt számlál az Instagramon, és közel ezer posztja között szemlézhetünk. A különleges helyszínekkel pedig nem lehet betelni.
A Disney 1992-es klasszikus rajzfilmje és a belőle készült élőszereplős feldolgozás nem csupán az Ezeregyéjszaka legismertebb meséjét kelti életre, de a párválasztás pszichológiájába is bevezeti a nézőt.
Vannak filmek, amelyekben az autók legalább akkora szerepet játszanak, mint a színészek. Ki ne emlékezne Herbie-re, a mindig száguldó kicsi kocsira, vagy épp Michael Knight fekete társára?
Két lehetőséged van egy hosszú utazás során: vagy bambán meredsz ki a kocsi/vonat/busz ablakából és figyeled, ahogy rohannak a fák, vagy elfoglalod magad valami hasznossal. A filmnézés mindenképpen az utóbbi kategóriába tartozik, és még szórakoztató is.
Veled is előfordult már, hogy miután megnézted egy regény filmadaptációját, bizonyos szereplőket már csak annak a színésznek a bőrében tudtad elképzelni, aki játszotta? Ráadásul nagy rajongója vagy a mozivászonra vitt könyveknek? Akkor ez a kvíz nem okozhat gondot!
Merthogy volt idő, amikor mindez normálisnak számított. Furcsán hangzik, de csöndben lenni a film alatt nem elvárt, hanem tanult szokás.
Voltál már úgy, hogy beharangozták: kedvenc könyvedet filmre adaptálják, ráadásul a kedvenc színészeddel, majd a moziban ülve méretes nagy csalódás áldozata lettél? Nem vagy egyedül, Hollywood a trükkös forgatókönyvírók otthona.
„Nem azért jöttem, hogy elmondjam, ez hogyan végződik. Azért jöttem, hogy elmondjam, hogyan kezdődik. Miután leteszem a kagylót, megmutatom az embereknek azt, amit eltakartok előlük. Megmutatok nekik egy világot nélkületek. Megmutatok nekik egy határok, szabályok és korlátozások nélküli világot. Egy olyan világot, ahol minden lehetséges. Hogy utána mi lesz, az már csak rajtatok múlik.” 20 éve történt valami, ami megismételhetetlen. 20 éve történt valami, ami elfelejthetetlen. 20 éve történt valami, ami még ma is ugyanolyan örökzöld. 20 éve mutatták be a Mátrixot.
Legyen szó egy jó könyvről, izgalmas filmről vagy tévésorozatról, imádjuk a fikciós történetek fogyasztását, melynek egyik oka, hogy előszeretettel éljük bele magunkat különböző képzeletbeli karakterek helyzetébe. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint ez nem csupán élvezetes tevékenység, de hasznos is – segít ugyanis a kötődési problémákkal küzdőknek kapcsolatokat kialakítani.
Esernyő Trója ostrománál, páncél nélkül csatába rohanó vikingek, elektromos világítás csakis Scarlett O’Hara kedvéért a polgárháborúban: meglepően sok történelmi film hemzseg a tévedésektől.
18 éve már, hogy a párizsi Montmartre-on megláttuk Amélie Poulaint, és azóta se tudunk kigyógyulni belőle. A híres francia romantikus vígjáték még mindig a műfaj egyik koronázatlan királynője.
Ha ezeket láttad, mindent láttál!
