Mona Lisáért a Louvre-ba kell menni, Paul Gauguin műveiért jobbára az Orsay-ba, El Grecót találunk a Pradóban, modernebb műalkotásokat pedig a MoMában. A lényeg, hogy mindenki saját ízlésének és vérmérsékletének megfelelően válasszon magának kikapcsolódásként múzeumot, s még oda is találjon!
A húsvét misztériuma nagyon sok művészt, költőt, írót, festőt, szobrászt és zeneszerzőt is megihletett. Krisztus testi szenvedése korszakoktól függetlenül számos alkotásban megjelent. Teszteld, mennyire vagy képben a húsvéthoz kapcsolódó művészeti alkotásokban!
A miniatűrők világa a kódexfestészet idejéből származik, fénykorát azonban a 16–19. században élte. Divatjának a fényképezés feltalálása vetett véget, de addig az apró képecskék egy része szerelmi zálogként cserélt gazdát. Ha titkos volt a viszony, akkor csak egy testrészt ábrázolt: a kiválasztott igéző szemét.
Imádod a művészetet? Azt gondolod, kiválóan ismered a híres festőket és alkotásaikat? Kvízünkben próbára teheted magad: vajon képes vagy egyetlen aprócska, kiragadott részletből felismerni a leghíresebb képeket?
Pablo Picasso, a 20. század talán legzseniálisabb és legismertebb festője, köztudottan nagy nőfaló volt – életrajzírói szeretőinek számát száz fölé teszik. Múzsái azonban megszenvedték a művész közelségét: a lángoló szerelem gyorsan átlépett fizikai és lelki bántalmazásba, amelynek idegösszeomlás vagy depresszió lett a következménye. Picasso múzsáinak szomorú története.
A XX. század egyik legnagyobb női festőjének munkássága hűen tükrözi testi és lelki kínjainak valóságát. Annak ellenére, hogy képei erőteljes szimbólumokkal, sokszor nyersen tárják elénk Frida Kahlo belső világát, az érte való rajongás az utóbbi években sem lankad. A Frida-kultusz legerősebb eleme talán pont a festőnő személyiségében rejlik, ami szerteágazó sokszínűségével teremt lehetőséget a széles körű azonosulásra.
A kortársai számára különcnek bélyegzett bohóc volt, akit senki sem vett komolyan. Isteni kinyilatkoztatásra lett festő, amire nem mint hobbi, hanem mint élete legfontosabb küldetése tekintett. Rajzóráinkon a Magányos cédrust elemezve kevés szó esett nemcsak a festő sajátos lelkivilágáról, de műveinek monumentalitása is elképzelhetetlen volt egy alig pár centis nyomtatott illusztráció alapján. Milyen személyiség lakozik a korukat jóval megelőző zsenialitással megfestett képek mögött?
Vincent van Gogh képei még azok lelki szemei előtt is azonnal megjelennek, akik kevésbé érdeklődnek a festészet iránt. A Csillagos éj holdfényes kéklő ege vagy a Napraforgók sárgája mindenki számára ismert. Az egyik legmagasabb árat az ő festményeiért fizetik a műgyűjtők. A senki mással össze nem téveszthető ecsetvonások mögött háborgó lélek lakozott. Démonjairól főként testvérének, Theónak küldött leveleiből és fennmaradt orvosi papírokból következtethetünk.
Modi – ez volt a festő beceneve, aminek hangalakja azonos a francia maudit (’átkozott’) szóval. A különc művészről már életében legendák keringtek, amelyek a szex, a hasis és az alkohol köré csoportosultak.
Oskar Kokoschka külön szobalányt alkalmazott a számára, és partikra, kocsikázni és operába is járt az Alma Mahlert helyettesítő babával.
A korszak írói szuperlatívuszokban beszéltek róla, szerepek sokaságát játszotta el hosszú élete folyamán, és veje a világhírű balettművész volt. Márkus Emília élete egyébként sem szűkölködött drámai fordulatokban, de 1908-ban kis híján merénylet áldozatául esett.
Maurer Dóra világsztárnak számít. A Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas művész a kortárs képzőművészet nemzetközi viszonylatban is megkerülhetetlen alakja, akinek műveit London, Párizs és New York legjelentősebb múzeumaiban mutatták már be. Most négy évtizeddel ezelőtti, azóta már legendássá vált alkotását eleveníti fel a győri Torula Művésztérben. A képzőművész 85. születésnapja alkalmából nyíló Térfestés című tárlat június 11-től július 30-ig látható Győrben.
