Szeszgyárban látható a Nemzet Művészének egyedülálló installációja

Olvasási idő kb. 4 perc

Maurer Dóra világsztárnak számít. A Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas művész a kortárs képzőművészet nemzetközi viszonylatban is megkerülhetetlen alakja, akinek műveit London, Párizs és New York legjelentősebb múzeumaiban mutatták már be. Most négy évtizeddel ezelőtti, azóta már legendássá vált alkotását eleveníti fel a győri Torula Művésztérben. A képzőművész 85. születésnapja alkalmából nyíló Térfestés című tárlat június 11-től július 30-ig látható Győrben.

Azok, akik megszokták a „csilivili” dizájnos kiállítótereket, Győrben, a Torulában – ami lassan fogalomnak fog számítani – egészen mással szembesülnek. A 136 éves győri szeszgyár ad otthont a művésztérnek.

A szeszgyár és a művészet összefonódása a múltban

Bár az alsó szint már átesett egy renováláson, de a második szint még őrzi a gyár régi báját. Az omladozó falak, a kopott csempék, az alkoholgyártás folyamatának kellékei mind-mind a szemünk elé tárulnak, ahogy felmegyünk a lépcsőn.

A Térfestés című tárlat június 11-től július 30-ig látható Győrben

A győri szeszgyár és a képzőművészet kapcsolata viszont nem új keletű. 

A gyár egykori tulajdonosa, August Lederer osztrák iparmágnás igazi műpártoló volt, aki szoros kapcsolatot ápolt a bécsi szecesszió művészeivel, Gustav Klimttel és Egon Schielével is.

Utóbbi gyakori vendég volt a gyártulajdonos győri otthonában, de Lederer a szeszgyár egyik csarnokát is Schiele rendelkezésére bocsátotta, aki számos alkotásához ihletet merített a városból.

Közreműködés a nemzetközi képzőművészeti szcéna legnagyobbjaival

A hatvanas évek közepétől a kilencvenes évek elejéig itt működött az ország első ipari méretű torulaélesztő-gyára, innen kapta nevét az alapítványi fenntartásban működő művésztér is, amely a hazai kortárs művészeti intézményrendszer egyik legprogresszívebb szereplője. 

A Torula célkitűzése, hogy Bécs–Pozsony–Budapest kulturális háromszög meghatározó kortárs művészeti kiállítóterévé váljon.

Nemcsak műtermet biztosítanak a régió pályakezdő alkotóinak, de bemutatkozási lehetőséget is, mindeközben a nemzetközi képzőművészeti szcéna legnagyobbjaival működnek együtt.

A Torula Művésztér épületében hét egyéni és egy közösségi műterem, továbbá egy 320 m² alapterületű, 13 méter belmagasságú kiállító- és előadótér található. Itt kapott helyett Maurer Dóra Térfestés című műve.

Maurer Dóra a kiállítás megnyitójának napján ünnepelte 85. születésnapját
Fotó: Simon Zsuzsanna

„A gondolat, hogy egy egész teret, valamennyi határterületével együtt kvázi képpé alakítsak, 1977 óta foglalkoztat. Az érdekel, hogy mechanikus-racionális úton abszurd téri helyzet jöjjön létre” – fogalmazott Maurer Dóra 1982-ben, amikor lehetőséget kapott az ausztriai Buchberg-kastély toronyszobájának kifestésére. 

Dieter Bogner művészettörténésztől kapott megbízást erre a feladatra.

A konceptuális geometriával, színelmélettel foglalkozó művész matematikai alapokon nyugvó módszerével illuzionisztikus teret hozott létre a boltíves toronyszobában, ahol a hideg-meleg színek kereszteződése a padlótól a plafonig beterítette a falakat.

Az „elidegenedés” állapota után új kiindulási anyaggá válik

A képzőművész ezen Buchberg-projektjéhez kapcsolódik a Torulában most létrehozott helyspecifikus falfestés. Dóra szerint, amikor nézzük az alkotást, nem is mint művel, hanem mint környezettel lépünk kapcsolatba. 

Az ilyen mű az „elidegenedés” állapota után új kiindulási anyaggá válik, de nem a formakonstruálás, hanem a festés számára.

„Az egész egy grafikai szisztémának a része: hogy hány mező van, és mindegyiknek a kontrasztját megtalálni. A mezők tulajdonképpen kapcsolatba kerülnek egymással, még akkor is, ha ez a kapcsolat éles vagy kicsit hamis. A csíkok az elején mindig csak egy színt tartalmaztak, és később kezdtek hatni egymásra. Vörös, narancs, sárga, egészen az liláig. A lila egy csöndes, nyugodt szín, és ez különösen kijött” – mesélte Maurer Dóra, aki éppen a kiállítás megnyitójának napján ünnepelte 85. születésnapját.

A Torula Művésztér épületében hét egyéni és egy közösségi műterem van

Ilyen grandiózus alkotásra 1982 óta nem volt példa

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar grafikus, festő 1968-tól magyar–osztrák kettős állampolgárként vállalt szerepet a magyarországi neoavantgárd nemzetközi kapcsolatrendszerének kiépítésében. Művészetszervezői tevékenysége mellett művészetpedagógiai munkássága is jelentős. A hetvenes évektől kezdve rendszeresen állít ki jelentős nemzetközi tárlatokon, az utóbbi években szerepelt többek között a párizsi Centre, a chicagói The Art Institute, a New York-i MoMA, valamint a londoni Tate Modern csoportos tárlatain.

Maurer Dóra a buchbergi missziót legutóbb a Ludwig Múzeumban 2008-ban megrendezett Szűkített életmű című kiállításán idézte fel.

Azóta nem készített helyspecifikus installációt, ilyen grandiózus alkotásra pedig az eredeti mű keletkezése óta nem vállalkozott, ezért is különösen figyelemreméltó a győri Torula Művésztérben a Térfestés című kiállítás.

A színek és azok egymásra hatása, a fényekkel és az eltolódásokkal való játék, a mozgalmasság jellemzi ezt a munkát is. Az 1982-es buchbergi festés részleteit Dóra filmen is dokumentálta, amely egy grafikai mappával együtt szintén látható a tárlaton.

A magyar divatmárkát is inspirálta

Az egyedülálló installációra kapcsolódva a magyar divatmárka, a NUBU limitált számú, 4 különböző termékből álló kollekciót tervezett. A kollekció darabjai printelt, sorszámozott pólók és táskák. Garam Judit vezető tervező mindig támogatta a magyar kortárs művészetet. Mint elmondta, minden kollekció tervezésénél művészeti alkotásokból inspirálódik.

Az egyedülálló installációhoz kapcsolódott a magyar divatmárka, a NUBU
Fotó: Simon Zsuzsanna

Érdemes most Győrbe látogatni. A kiállítás július 30-ig, szerdától péntekig 15.00–19.00 és szombaton 11.00–19.00 között ingyenesen látogatható, de a város sok más szépséget is tartogat. Újdonságként ott van például a Lloyd-palota épületében működő sörfőző és tanműhely, ahol étterem és sörház is működik, így a kulturális élvezeteket a gasztronómiával is ki lehet egészíteni.

 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Malina Adrienn
Malina Adrienn
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.