„Számomra csak kétféle nő létezik: istennő vagy lábtörlő” – Picasso ezért bánt így a nőkkel

Olvasási idő kb. 6 perc

Pablo Picasso, a 20. század talán legzseniálisabb és legismertebb festője, köztudottan nagy nőfaló volt – életrajzírói szeretőinek számát száz fölé teszik. Múzsái azonban megszenvedték a művész közelségét: a lángoló szerelem gyorsan átlépett fizikai és lelki bántalmazásba, amelynek idegösszeomlás vagy depresszió lett a következménye. Picasso múzsáinak szomorú története.

Az alacsony, zömök termetű férfi mély, átható tekintete és zsenialitása annak ellenére megbabonázta a nőket, hogy a festő kétes hírnevét és a női nemet célzó nyilatkozatait ismerve sejthették: nem éppen nyugalom, biztonság és holtig tartó kölcsönös szerelem fog rájuk várni. „Számomra csak kétféle nő létezik: istennő vagy lábtörlő” – mondta Picasso egyik szerelmének, Françoise Gilot-nak, bár azt nem tette hozzá, hogy leginkább kapcsolatai elején látja istennőnek szerelmeit. A Picasso, nagyapám című emlékiratában Marina Picasso így ír a festő nőkhöz fűződő kapcsolatáról: „Kitette őket állatias szexualitásának, megszelídítette, megbabonázta, bekebelezte, majd felkente őket a vásznára. Éjszakákon át kifacsarta belőlük a lényegüket, és miután kivéreztek, megsemmisítette őket.”

Az első: Fernande Olivier

Első múzsáját, Fernande Olivier-t Párizsban ismerte meg. A vörös hajú, kifejező tekintetű fiatal lány lenyűgözte az ifjú festőt, és Fernande alakja több mint hatvan portrén köszön vissza. Kapcsolatuk viharos volt és erőszaktól sem mentes: Picasso megtiltotta a nőnek, hogy másoknak is modellt álljon, és a műtermébe zárta. A kapcsolat egészen addig tartott, amíg Picasso első jelentős sikereit aratta; ekkor elveszítette az érdeklődését Fernande iránt. Fernande húsz évvel később megírta emlékiratait, amely folytatásos formában meg is jelent egy belga napilap hasábjain. Picasso tiltakozott és ügyvédeivel próbálta megakadályozni a megjelenést, sikerrel: mindössze hat részt publikáltak a visszaemlékezésekből. Fernande emlékiratai végül 1988-ban jelentek meg teljes terjedelemben.

Fernande Olivier, Picasso első ismert szerelme és múzsája
Fotó: Heritage Images / Getty Images Hungary

A szépség: Eva Gouel

Második múzsája, Eva Gouel (aki Marcelle Humbert néven is ismert), Fernande egyik barátnője volt. Fernande gyakran panaszkodott barátnőjének Picasso viselt dolgaira, s négyesben is gyakran találkoztak párizsi kávéházakban. 1911-ben Fernande szerelmes lett valaki másba, Eva és Picasso pedig közel kerültek egymáshoz. Három évig tartó kapcsolatuknak a tuberkulózis vetett véget, amelybe Eva 1915-ben belehalt. Eva inspirálta többek között Picasso Nő gitárral című kubista alkotását, amelybe a festő beleírta: Ma Jolie (Szépségem).

Az orosz feleség: Olga Kokhlova

Gouel halála után, az első világháború alatt Picasso Rómában élt, díszlet- és jelmeztervezőként dolgozott Szergej Gyagilev orosz balettje számára. Itt ismerkedett meg a balett-táncosnő Olga Kokhlovával, akit Párizsba való visszatérésük után, 1918-ban feleségül vett. Hamarosan gyermekük is született, Paulo. Kapcsolatuk alatt Picasso eltávolodott a kubizmustól, visszakanyarodott a klasszicizmushoz, Anyaság címmel kezdett festménysorozatba.

Tágas lakást béreltek, személyzettel és szakácsnővel, a festő azonban nem bírta sokáig a konvencionális polgári létet, és zavarta az asszony féltékenykedése is.

1923-ra véglegesen megromlott a házasságuk, Olga sokat betegeskedett, Picasso munkáin pedig felfedezhetők a nőgyűlölet nyomai. Mindezek ellenére formálisan csak 1955-ben váltak el, mivel Picasso ellenezte a vagyonmegosztást.

Picasso Cannes melletti otthonában, 1957
Fotó: brandstaetter images / Getty Images Hungary

Kettős élet

Picasso következő szeretője és múzsája a mindössze 17 éves Marie-Thérése Walter volt. Megismerkedésük 1927-ben a párizsi Galeries Lafayette áruház előtt történt, Picasso meglátta a lányt, odament hozzá, és azt mondta neki: „Érdekes arcod van. Szeretnék egy portrét készíteni rólad. Picasso vagyok.” A lány ugyan nem ismerte a nevét, de hízelgett neki a figyelem. Egy héttel később már viszonyuk volt, ami egészen 1935-ig tartott. A sportos, aktív fiatal lány evezett, kerékpározott, ovális arca, szőke haja friss színt hozott a 46 éves Picasso művészetébe.

Walter visszaemlékezése szerint „az életem vele titkos volt, nyugodt és békés. Nem mondtunk semmit senkinek. Boldogok voltunk”. A korszak emblematikus alkotásán, az Álom című festményen is Marie-Thérése látható. Kapcsolatukat természetesen próbálták titkolni Olga Kokhlova előtt, s ez olykor bizarr szituációkhoz vezetett.

1928 nyarán a Picasso család Dinard-ban nyaralt, és a festőnek arra is volt gondja, hogy szeretőjét befizesse ugyanoda egy lányok számára rendezett nyári táborba, és titokban találkozzanak a nyaralás alatt.

1930 júliusában vásárolt egy kastélyt, amit szobrászati műteremként használt hét közben Marie- Thérése társaságában, míg hétvégente eltávolította szeretőjét, hogy a feleségét fogadja. 1935-ben Marie-Thérése teherbe esett, egy évvel később megszületett María de la Concepción, azaz Maya. Picasso törvényes felesége magánkívül volt, amikor kiderült, hogy a festő szeretője gyermeket vár, pedig azt nem is tudta, hogy Picasso ekkor már egy másik nőt szeretett. Maya és édesanyja Párizsba költöztek, a festő nem szakította meg velük teljesen a kapcsolatot: anyagilag támogatta és látogatta őket. Marie-Thérése életében nem volt másik férfi Picasso után. 1977-ben, Picasso halála után négy évvel önkezével vetett véget életének.

Dora Maar, aki a leginkább megszenvedte Picassót

Dora Maarral, a horvát származású fotóművésszel Picasso a párizsi Café des Deux Magots-ban találkozott, Paul Éluard költő mutatta be őket egymásnak. Első találkozásuk történetét Jean-Paul Crespelle író így meséli el: „A fiatal nő komoly arcát halványkék szemek világították meg, amelyek sűrű szemöldöke miatt még halványabbnak tűntek; érzékeny, nyugtalan arcán fény és árnyék váltakozott. Egy kis, hegyes tollkést tartott a kezében, és széttárt ujjai között bele-belevágott az asztal fájába. Néha hibázott, és egy csepp vér jelent meg a fekete kesztyűjére hímzett rózsák között… Picasso ekkor megkérte, hogy adja át neki a kesztyűt, és bezárta a vitrinbe, ahol az emlékeit tartotta.”

Dora Maar maga is kísérletezett festészettel, rejtélyes és intelligens, ugyanakkor instabil és búskomorságra hajlamos személyiség volt. (Róla mintázta Picasso a Síró nő című festménye alakját.) Dora volt az, aki a leginkább megszenvedte Picasso narcizmusát, s ő volt az, aki rávette Picassót leghíresebb festménye, a Guernica elkészítésére, amit végigdokumentált fényképezőgépével. Picassót ennek ellenére nem különösebben villanyozta fel, hogy alkotótársra is talált Dora személyében. Kigúnyolta munkáit, fizikailag és lelkileg bántalmazta, és azt mondta róla: „Számomra Dora mindig a síró nő lesz. A nők szenvedőgépek. Éveken át festettem őt megkínzottan, de nem szadizmusból, vagy azért, mert örömet okozott volna nekem.”

Maar 1945-ben összeomlott, amikor Picasso elhagyta új szerelméért, idegösszeomlást kapott, és évekig kezelték depresszióval. Egyszer azt mondta Picassónak: „Művészként rendkívüli vagy, de erkölcsileg értéktelen.” Egy idő után rálátott arra is, hogy „valahányszor Picasso feleséget cserélt, minden megváltozott. Másik házba költözött, barátokat, kutyát és persze stílust is váltott.” Amikor a róla készült portréiról kérdezték, azt mondta: „Minden rólam készült portré hazugság. Ezek Picassók. Egyik sem Dora Maar.” Picasso, talán a bűntudattól hajtva, segített neki házat vásárolni Provence-ban, ahol egyre több idejét töltötte. A katolicizmus kezdte elfoglalni életét; visszavonultan élt, ugyanakkor az alkotással sem hagyott fel – műveiből 2019-ben rendeztek kiállítást a Tate Galleryben.

Françoise Gilot: az egyetlen, aki elhagyta Picassót

Dora Maart egy 21 éves festőnövendék követte. Picasso ekkor már 61 éves volt, tízévnyi együttélésük alatt két gyermekük született: Claude és Paloma. 1953-ban szakítottak, és Francoise Gilot egész életében büszke volt arra, hogy ő az egyetlen nő, aki elhagyta Picassót. Élet Picassóval című könyvében, amely 1964-ben jelent meg, és amelynek kiadását Picasso sikertelenül próbálta meg leállítani, így ír: „Én vagyok az egyetlen nő, aki nem áldozta fel magát a szent szörnyetegnek. (…) Csodálatos ember volt, akár a tűzijáték. Elképesztően kreatív, okos és csábító. (…) De nagyon kegyetlen, szadista és könyörtelen is tudott lenni, másokkal és önmagával szemben is.”

Picasso és Francoise Gilot
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Kései szerelem

A tény, hogy ez alkalommal őt hagyták el, megviselte Picassót annak ellenére, hogy már viszonya volt utolsó ismert szerelmével, Jacqueline Roque-kal. 1953-ban ismerte meg Jacqueline-t a Madoura Fazekasműhelyben, amikor a nő 26 éves volt, a festő pedig 72. 

Galambot rajzolt a hátára krétával, és mindennap vitt neki egy rózsát egészen addig, amíg a nő bele nem egyezett a találkába.

Jacqueline 1954-től kezdve társa, múzsája, titkárnője volt az idős művésznek, aki ekkor végre Olga Kokhlovától is elvált, és 1961-ben összeházasodott fiatal szerelmével. Jacqueline több mint 400 alkotását inspirálta, egészen Picasso 1973-ban bekövetkező haláláig. Ezután Jacqueline alkoholba fojtotta bánatát, és megtiltotta a festő gyermekeinek, hogy részt vegyenek a temetésen, Picasso unokáját öngyilkosságba hajszolva ezzel. Ő maga még a nyolcvanas évek közepén is rendszeresen társalgott Picasso szellemével, akit „Monseigneur-nek” szólított, és Picasso életrajzírójának, John Richardsonnak is meggyőződéssel állította: Picasso nem halt meg. 1986-ban fejbe lőtte magát otthonában, Picasso mellé temették a vauvenargues-i kastélyban.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.