A régészek 6200 évesre becsülik annak az úgynevezett megastruktúrának a korát, amelyre a román-ukrán határ közelében, Stăuceni-Holm település központjában bukkantak rá. Az, hogy az ősi épületet pontosan mire használták, egyelőre nem teljesen világos.
Rosalind Franklin hatalmas felfedezést tett az 1950-es években, amely alapjaiban írta át a biológiáról addig kialakult tudásunkat. Mire azonban a publikáláshoz ért volna, férfi kollégái a háta mögött már learatták a babérokat kőkemény munkájáért.
Az 1700-as évek előtt ismert eper még egészen más volt, mint amit a piacokon manapság kínálnak: így jutott el hozzánk a gyümölcs ma ismert formájában!
Az ADHD diagnózisa ma nem megfelelően strukturált. A friss kutatások rámutatnak, hogy legalább 3 altípusa létezik, melyek eltérő tüneteket produkálnak, ami más agyi kapcsolatokat és szintén változó agykémiát is jelent.
A kutatók ásványi szemcsék elemzésével hozták létre Stonehenge oltárkövének kémiai ujjlenyomatát, amely azt mutatta, hogy a hattonnás kőtömb az eddig elterjedt nézettel szemben nem Walesből, hanem Skóciából származik.
Sokáig hittük, hogy a Hold geológiai értelemben halott, vagyis mozdulatlan. Most úgy tűnik, a Hold alakulása még nem fejeződött be, a lassan hűlő égitest külső héja összehúzódik, ami alakítja a felszínét.
Ha megpróbáljuk elképzelni, hogy mennyi hidrogén található a Föld óceánjaiban összesen, majd ezt a számot megszorozzuk kilenccel, megkapjuk azt a hidrogénmennyiséget, ami egy friss kutatás szerint a Föld magjában rejtőzhet. A felfedezés azért is rendkívüli, mert azt jelentheti: az élet egyik fontos feltételének, a víznek az egyik összetevője már a bolygó születésekor jelen volt a Földön.
Egy a Földnél mindössze mintegy 6 százalékkal nagyobb, körülbelül 146 fényévre található bolygót azonosítottak csillagászok, amelynek nagyjából 50 százalék esélye van arra, hogy csillaga lakhatósági zónájában keringjen.
Egy 16. százat könyv kötésében rejtőzött a ritka ősnyomtatvány, amelyből csupán 76 maradt fenn az egész világon.
A csillagászok a James Webb űrteleszkóp segítségével egy rendkívül szokatlan exobolygót fedeztek fel, amely alapjaiban kérdőjelezi meg a bolygók keletkezésről alkotott eddigi ismereteinket. A PSR J2322-2650b névre keresztelt égitest egy pulzár, azaz egy sűrű, forgó neutroncsillag körül kering. A felfedezés azért is megdöbbentő, mert a bolygó légköre és szerkezete teljesen eltér attól, amit a tudósok korábban bármilyen más távoli világ esetében tapasztaltak.
Az első nyugati felfedező, aki elérte Új-Zéland partjait, a holland Abel Tasman volt az 1640-es években.
Délkelet-Amerika partjainál és az Atlanti-óceán mélyén tudósok egy hatalmas víztartalék nyomára bukkantak, amely hosszú távon enyhítheti a világ egyre súlyosbodó vízhiányát.
