Az 1700-as évek előtt ismert eper még egészen más volt, mint amit a piacokon manapság kínálnak: így jutott el hozzánk a gyümölcs ma ismert formájában!
Az epret a bogyós gyümölcsök csoportjába soroljuk, pedig ez nem feltétlen felel meg a valóságnak. Botanikai értelmezésekben azt nevezzük bogyós gyümölcsnek, ami egyetlen virág egyetlen magházából fejlődik ki. Az epernél azonban kicsit máshogy néz ez ki: amit mi magnak gondolunk a gyümölcs felszínén, az igazából megtermékenyített magház, maga a gyümölcs pedig áltermés.
Már az ókori Rómában is létezett eper
A vadeper már évezredek óta terem, azonban nagyon sokáig nem fogyasztották. A középkorban nem ettek meg semmilyen talajközeli gyümölcsöt, mivel
ezeken kígyók és békák járkálhattak, ami számukra veszélyessé tette fogyasztásukat.
A frissen tartása sem egyszerű, hűtőben is gyorsan romlik, akkor pedig nem tudták még hol tárolni.
Európában az első termesztett eperfajta a Fragaria vesca volt. Ennek a mainál is kisebb gyümölcse volt, össze sem lehet hasonlítani a jelenleg ismert verzióval.
Egy kémnek köszönhetjük a gyümölcsöt
Amédée-François Frézier neve a legtöbb ember számára valószínűleg nem ismerős, pedig ő volt az, aki 313 évvel ezelőtt titkos kémküldetésre érkezett, aminek következtében egy véletlen folytán felfedezte a mai epret.
XIV. Lajos számára kémkedett éppen Dél-Amerikában, ahol főként Chile és Peru partjainál gyűjtött információkat a spanyol kereskedelemről, az exportról, az erődítményekről, és még az őslakosokat is figyelte. Mielőtt hazatért volna, találkozott egy nagy fehér gyümölccsel, ami a mai eper elődje volt. Hazacsempészte magával Franciaországba.
A chilei eper nagyobb, halványabb és kevésbé savanykás, mint a ma széles ekörben elterjedt változat.
1716-ban a Frézier által hozott növények túlélték az utat: a kém a Királyi Kert számára ajándékozta őket, remélve, hogy itt is termeszteni fogják. Ekkor már volt a kontinensen eper, de kellett az új faj ahhoz, hogy egy fontos változás bekövetkezzen.
A legenda szerint ezt a chilei verziót a Fragania virginia közelébe ültették, majd a kétféle eper kereszteződött.
A legjobb tulajdonságaikat kiemelve így jött létre az a gyümölcs, amit ma is fogyasztunk.
Kapcsolódó: Ebből következtethetsz arra, finom-e a bolti eper.
