A csillagászok a James Webb űrteleszkóp segítségével egy rendkívül szokatlan exobolygót fedeztek fel, amely alapjaiban kérdőjelezi meg a bolygók keletkezésről alkotott eddigi ismereteinket. A PSR J2322-2650b névre keresztelt égitest egy pulzár, azaz egy sűrű, forgó neutroncsillag körül kering. A felfedezés azért is megdöbbentő, mert a bolygó légköre és szerkezete teljesen eltér attól, amit a tudósok korábban bármilyen más távoli világ esetében tapasztaltak.
A bolygó legfeltűnőbb tulajdonsága a citromhoz hasonlítható, megnyúlt alakja, amelyet a közeli csillag által kifejtett hatalmas gravitációs erők okoznak. A PSR J2322-2650b mindössze egymillió mérföldre található a gazdacsillagától, ami csillagászati mértékben rendkívül kis távolságnak számít. Emiatt az égitest egy teljes kört mindössze 7,8 óra alatt tesz meg a csillag körül, a folyamatos gravitációs vonzás pedig kilapítja és elnyújtja az egyenlítője mentén.
A felfedezés felforgatta a kutatók közösségét
Nemcsak a forma, hanem a bolygó kémiai összetétele is zavarba ejtette a kutatókat, mivel a légköre szinte teljes egészében héliumból és szénből áll.
Hiányoznak belőle az olyan gyakori elemek és vegyületek, mint a hidrogén, a metán vagy a vízpára, amelyek általában jellemzőek az ekkora tömegű bolygókra.
A széngazdag környezet miatt a kutatók úgy vélik, hogy a légkörben koromszerű felhők lebegnek, sőt, a mélyebb rétegekben a hatalmas nyomás hatására akár gyémánteső is hullhat.
Számos elmélet született a bolygóról
A kutatócsoport vezetője, Michael Zhang szerint a PSR J2322-2650b létezése egy teljesen új kategóriát teremt a bolygók között.
A jelenlegi modellek nem tudják megmagyarázni, hogyan alakulhatott ki egy ilyen széngazdag világ egy halott csillag közelében.
Felmerült az az elmélet is, hogy az objektum eredetileg egy csillag magja lehetett, amelyet a közeli neutroncsillag fokozatosan fosztott meg a külső rétegeitől, de
a fizika törvényei miatt ez a magyarázat nem feltétlenül állja meg a helyét.
A James Webb űrteleszkóp adatai megerősítették, hogy a bolygó egyfajta „fekete özvegy” rendszer része, ahol a csillag lassan felemészti kísérőjét. A tudósok abban bíznak, hogy a citrom alakú bolygó további vizsgálata segít megérteni az ilyen extrém rendszerek evolúcióját és szokatlan légköri kémiáját.
Ha kíváncsi vagy a bolygóra, ahol a Földéhez hasonlóak lehetnek az életkörülmények, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!
