evolúció 2 - Dívány

A női mellek különböző formájúak és méretűek, de egy dolog közös bennük: csak az emberre jellemzőek, legalábbis ebben a formában. Több mint 5000 emlősfaj él a bolygón, de míg az állatok nőstényeinél csak a vemhesség és utódgondozás időszakában van jelentősége a mellnek, addig nőknél – már a kamasztortól kezdve – egy átlagos hétköznapon is nagy szerepe van, főleg a férfiak körében. De van-e ebben valamiféle evolúciós hiba, hogy a nők melle más, mint az állatoké?

Tölgypajzsos Thorinnak nevezték el a szakemberek azt a neandervölgyi barlanglakót, akinek maradványaira francia régészek bukkantak. Nem véletlenül kapta ezt a nevet. De nem csak barlanglakó törpökre bukkantak a kutatók, valódi hobbitokat is felfedeztek az elmúlt években.

Az indonéziai Szulavézi szigetén felfedezett barlangrajz több mint 50 ezer éves, és embereket valamint egy vaddisznót ábrázol. Egy friss tanulmány szerint ez a világ eddig ismert legrégebbi képzőművészeti alkotása, ami megváltoztathatja az emberi művészet evolúciójáról és az emberi kreativitásról való eddigi elképzeléseket.

Egy jövőkutató művész egy számítógépes genetikussal közösen megrajzolta, hogyan fog kinézni a jövő embere. Több ezer éves fosszíliák, majd újkori leletek után az irány egyértelmű: egyre inkább babaarcúak leszünk.

A kacsacsőrű emlősök, amelyek első ránézésre úgy tűnnek, mintha több állat, például a kacsa, a hód és a vidra sajátosságait is magukon hordoznák, nem csupán külsőre nyújtanak érdekes látványt. Talán kevesen tudják, hogy ezeknek a tojásrakó emlősöknek nincs gyomra, és az evolúció menetét ismerve nem is lesz soha.

Az evolúció fogalmát mindenki Charles Darwinhoz köti – ami természetesen indokolt is. Azt azonban kevesebben tudják, hogy egy francia arisztokrata, Georges-Louis Leclerc, Buffon grófja már Darwin előtt 100 évvel írt a fajok változásáról.

Nem csak azért, hogy vörösre fessük vagy műkörmöt ragasszunk rá: evolúciós okai vannak a köröm fennmaradásának.

Egy genetikai mutáció felelős az emberszabásúak farkának eltűnéséért – pedig néha milyen jól jönne, ha megmaradt volna!

Félelmeink sok esetben megalapozottak, de akad köztük olyan is, ami teljesen irreális. Vajon mitől félnek a legtöbben a világon? Szakértőink igyekeznek rávilágítani a fóbiák okaira.

A férfiak esetében semmiféle evolúciós előnnyel nem jár ezen testrészek léte, mégis mindegyikük rendelkezik vele. Vajon mi lehet a tudományos oka?

Egy új tanulmány egy körülbelül 12 millió évvel ezelőtt élt nagy majomfaj jól megőrzött, de sérült koponyáját rekonstruálta. Az eredmény kulcsfontosságú lehet az emberszabású majmok és az emberi evolúció megértésében.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a folyamat, amelynek során majomból emberré váltunk, tulajdonképpen le van tudva. Az utóbbi évszázadokban nem vettünk észre magunkon olyan jelentős változást, ami azt igazolná, hogy az evolúció továbbra is zajlik. Pedig a bizonyítékok itt vannak a szemünk előtt.