Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A férfiak esetében semmiféle evolúciós előnnyel nem jár ezen testrészek léte, mégis mindegyikük rendelkezik vele. Vajon mi lehet a tudományos oka?
Úgy tartják, hogy az egerek ebből a szempontból fejlettebbek az embernél – náluk ugyanis már az anyaméhben felszívódik a hím példányok mellbimbója, míg nálunk megmarad annak ellenére, hogy nincs gyakorlati haszna. Utánajártunk, mi lehet ennek az oka.
Mivel a férfiak testének nincs gyakorlati haszna az utódok táplálásában, érthetetlen, miért rendelkeznek mégis mellbimbóval. A kérdés egyébként már Arisztotelészt, Leonardo da Vincit és Charles Darwint is foglalkoztatta, a válaszra azonban egészen sokáig kellett várnunk.
Sokáig azt hitték, hogy a szexualitás során játszik szerepet az érzékenysége, azonban önmagában ez nem lehetne kielégítő magyarázat egy olyan teremtmény esetén, amelynél minden egyes porcikának van értelme a fajfenntartást vagy a szervezet működését tekintve. Talán az egyetlen kivétel valóban a papilla mammaria.
A nők testén szerepe van
„Várandósság alatt a bimbóudvar besötétedik és megnagyobbodik a hormonok hatására azért, hogy az újszülött kisbaba jobban megtalálja” – emelte ki a női mellbimbó egyik fontos funkcióját Bocskainé Irci IBCLC szoptatási tanácsadó is. A csecsemők ugyanis nagyjából 20-30 centiméter távolságra látnak eleinte csak élesen. A szemek erősödését a kontrasztos képek is segítik, jó pár hónapba telik, mire a távolra fókuszálásra alkalmas lesz a szemük, de addig minden pillanatban gyakorolnak. Többek között a mellbimbó és a bőr eltérő tónusának köszönhetően.
A válasz a kutatók szerint az anyaméhben való fejlődéshez köthető. A mellszövetek ugyanis jóval korábban, már a 4–6. gesztációs hét környékén kialakulnak, ellenben az Y-kromoszómák ennél később lépnek csak működésbe, és a herék kifejlődése, illetve a tesztoszterontermelés csak ezt követően indul be. Az addig domináns, a fejlődés alapjául szolgáló X-kromoszómák kezdik kialakítani az embert a sejtcsomócskából, a férfivá válás első lépéseit csak a 7. hét után teszik meg a fiúk.
„Alapvetően a hímek és a nőstények mind ugyanabból a genetikai tervből épülnek fel – nyilatkozta Ian Tattersall, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum paleoantropológusa a Live Science-nek. Ezután kissé eltérő irányba fejlődnek, különösen a pubertás után.”
A mellbimbók segítik az újszülöttet
Az emlők nem csak a tejmirigyeknek adnak otthont, a kidomborodó zsírszöveteknek az utódgondozásban a tápláláson kívül egyéb szerepük is van. Az anya mellei körül pont elférő csecsemő hordozása könnyebbé válik, a függőleges testhelyzetben nem csak a baba emésztése válik könnyebbé, a gerinc és a csípő is tehermentesül, a kis test fejlődése optimális testközelben történik. A mellek, az anyatej illata serkenti a hormontermelést, a bimbóudvar színe pedig a fókuszálásban segíti a babát.
Az azonban még mindig kérdés, hogy miért marad meg a férfiakon is a születést követően is a mellbimbó. A tudomány jelenlegi állása szerint a mellkast díszítő két, apró szerv evolúciós maradvány, s mint olyan, semmiféle előnnyel nem szolgál megléte, azonban mivel a férfiaknál ugyanúgy elrákosodhatnak a szövetek, az, hogy a férfiak is rendelkeznek vele, egyfajtapotenciális plusz veszélyforrássá teszi a bimbókat.
