Magyarországon a lányok átlagosan 17-18 éves koruk között veszítik el a szüzességüket, statisztikák szerint azonban évente több mint 35 ezer lányt ér szexuális erőszak már 15 éves kora előtt.
Az iskolai erőszak egyre nagyobb probléma Magyarországon. A szakértő szerint azonban prevencióval, konzekvens szülő-pedagógus kommunikációval és önvédelmi ismeretekkel visszaszorítható.
A tudósok szerint létezik egy gén, amelynek módosulása fokozhatja az agresszív, antiszociális viselkedést. De vajon mennyire felelhet a genetika a bűnözők által elkövetett erőszakos cselekedetekért?
Az erőszak kultúrája az a társadalmi környezet, amely lehetővé teszi a nők elleni erőszak normalizálását és igazolását, fenntartja a nemek közti egyenlőtlenséget és támogatja a nők elnyomását. Magyarországon hetente egy nő hal meg családon belüli erőszak miatt, és több nő lesz erőszak áldozata otthon, mint az utcán. És hogy mi történik ezután? Az elkövetők jelentős többsége megússza.
Amikor az iskolai lövöldözés elkövetője egy kertvárosi fehér fiatal, az amerikai híradások gyakran az agresszív videójátékokkal hozzák összefüggésbe a bűncselekményt. Ha viszont a lövöldöző afroamerikai, akkor alig kerül szóba ilyesfajta külső magyarázat. Miért e furcsa kettősség? És milyen következményekkel járhat?
A magyar származású dr. Edith Eva Eger gyerekként balett-táncosnak készült, majd Auschwitzot megjárva pszichológus lett Amerikában, hogy háborús veteránokon és a szexuális erőszak áldozatain segítsen. Jó barátja, dr. Philip Zimbardo unszolására életének 89. évében megírta A döntés című könyvet, ami „az egyik olyan ritka és örök történet, amelyet nem akarsz befejezni, és amely örökre nyomot hagy benned" – írta róla Desmond Tutu, dél-afrikai Nobel-békedíjas egyházi vezető, emberi jogi aktivista. Minden szavával egyetértek. Ennek a bölcs asszonynak a munkássága és példamutatása igazi ajándék az emberiségnek.
Egy friss kutatás eredményei szerint az emberöléssel végződő párkapcsolati erőszakok túlnyomó többsége ugyanazt a mintát követi. A séma felismerése nemcsak az áldozat számára lehet segítség, de sok esetben a rendőrök munkáját is megkönnyítené.
Amikor körbenézünk, könnyen azt gondolhatjuk: mennyi pszichopata ember van a világban! Másokat manipuláló politikusok, mindenkin átgázoló cégvezetők, életeket kioltó gyilkosok. A pszichopátiáról azonban számos tévhit él a fejekben, és korántsem mindenki pszichopata, aki morálisan elítélhető viselkedéseket tanúsít.
Nagy, felfújható bábu áll a játékokkal teli szobában. Egyszer csak odalép hozzá egy felnőtt: ráüvölt, fejbe veri egy fakalapáccsal, majd a terem másik végébe hajítja. Az eseménysorokat végignézi egy gyerek. Vajon utánozni fogja később a felnőtt viselkedését? Mi történik, ha csak filmen látja ugyanezt, vagy egy macskajelmezbe öltözött alak a bántalmazó?
Nem kell szuperhősnek lenni, hogy végigcsináljon egy önvédelmi edzést. Még csak előképzettség vagy jó kondi sem kell hozzá. Viszont akár az élete múlhat rajta.
Egy friss kutatás szerint a következő generációra is jelentős hatást gyakorolnak a szülők által elszenvedett, traumát okozó gyerekkori élmények.
A különféle emberölésről szóló hírek, illetve a témában született rengeteg könyv és filmalkotás kapcsán felmerülhet a kérdés: vajon mi tesz valakit gyilkossá. Megállapítható-e valamely módon, hogy az adott személy embertársaihoz képest jobban vagy kevésbé hajlamos rá, hogy kioltsa mások életét?
