A különféle emberölésről szóló hírek, illetve a témában született rengeteg könyv és filmalkotás kapcsán felmerülhet a kérdés: vajon mi tesz valakit gyilkossá. Megállapítható-e valamely módon, hogy az adott személy embertársaihoz képest jobban vagy kevésbé hajlamos rá, hogy kioltsa mások életét?

Az AsapSCIENCE videója összegyűjtötte mindazokat az érdekes tényeket, melyeket a tudomány jelen állása szerint a gyilkosokkal kapcsolatban tudunk. Vajon inkább veleszületett tulajdonságok vagy inkább a neveltetés hatására válik valaki gyilkossá? A férfiak valóban hajlamosabbak-e az ölésre, mint a nők, és mi lehet ennek az oka?

Genetikai tényezők vagy környezeti okok?

Egy diákok körében végzett felmérés szerint a férfiak 91, a nőknek pedig 76 százaléka gondolt már valaha arra, hogy szívesen végezne valakivel. Más statisztikák pedig azt mutatták, hogy előbbiek évente legalább tízszer, míg a szebbik nem képviselői legalább háromszor fantáziálnak gyilkosságról. Egy katonai alkalmassági tesztből nyert adatokból az is kiderül, hogy azok a férfiak, akik az átlagnál alacsonyabb pulzusszámmal rendelkeznek, hajlamosabbak az erőszakra.

Mikor tudósok olyan, gyilkossággal vádolt elítélteknek vizsgálták az agytevékenységét, akik mentális zavarokra hivatkozva kérelmezték felmentésüket, úgy találták, hogy esetükben a prefrontális kéreg kevésbé aktív működést mutat, mint normális embertársaiknál. Ez nem meglepő, hiszen agyunknak ez a területe felel többek közt a döntéshozatalért és az egészséges szociális interakciók lebonyolításáért. Ugyanakkor a vizsgált alanyok limbikus rendszerében, mely a tiszta érzelmek, mint a harag, illetve a gyenge önkontroll területe, nagyobb mértékű aktivitást mutattak a vizsgálatok. De az is lehet, hogy genetikai okai vannak a gyilkos hajlamnak? A MAOA gén, melyet a köznyelv „harcos gén”-nek nevez, mindannyiunkban jelen van, de az emberek 33 százalékánál dominánsabb, mint a maradék kétharmad esetében.

Vajon mitől lesz valaki hajlamosabb gyilkolni, mint mások?
Vajon mitől lesz valaki hajlamosabb gyilkolni, mint mások?Fotó: Slavica / Getty Images Hungary

Természetesen az erőszakos viselkedésre és az emberölésre való hajlam nem csupán természeti okokra vezethető vissza, ugyanúgy szerepet játszanak a környezeti hatások, például a neveltetés. A felmérések szerint a sorozatgyilkosok 68 százalékát érte valamiféle testi vagy lelki bántalmazás gyermekkorában. De akár még táplálkozási szokásaink is befolyásolhatják azt, mennyire vagyunk képesek a gyilkolásra. Egyes kutatásuk például azt bizonyítják, hogy az Omega-3 zsírsav hiánya nagyban növeli az erőszakos viselkedést. A tudósok szerint, ha kellő zsírsavat fogyasztunk, 37 százalékkal kevésbé leszünk agresszívak.

Érdemes megvizsgálnunk az adott személy múltját is, hiszen a legtöbb statisztika azt mutatja, hogy az elkövetők többségének már korábban voltak különböző erőszakos incidensei. Egy amerikai felmérés szerint a meggyilkolt nők felét a párjuk vagy egy korábbi szeretőjük teszi el láb alól, emellett a tettesek egyharmadáról már a gyilkosság előtt köztudott, hogy hajlamosak az agresszióra. Egy másik kutatás úgy találta, hogy hétszer gyakrabban ölik meg partnerüket azok a férfiak, akik korábban már fojtogatták társukat.

A gyerekkori bántalmazás is gyilkossá tehet valakit később
A gyerekkori bántalmazás is gyilkossá tehet valakit későbbFotó: nico_blue / Getty Images Hungary

A férfiak és a főemlősök gyilkolnak a leggyakrabban

Habár a nők többségben vannak a világon, a gyilkosságok nagy többségét, mintegy 85 százalékát mégis férfiak követik el. Ennek rengeteg különböző oka lehet, a kutatók szerint az egyik, hogy a nők jobban tartanak tettük következményeitől, például attól, hogy gyermekeiknek anya nélkül kell felnőniük. Az evolúciókutatók szerint az anya elvesztése nagyban csökkenti a kisgyermekek túlélési esélyeit, míg az apa hiánya nem tesz különbséget ezen a téren.

Ha már törzsfejlődésről beszélünk, egyes tudósok úgy gondolják, a gyilkosság egyfajta evolúciós stratégia, hiszen számtalan előnyünk származhat belőle. Több mint ezer különböző emlősfaj vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy minél magasabban áll egy adott állat az evolúciós létrán, annál hajlamosabb az erőszakos viselkedésre, és hogy a főemlősök, köztük az ember, a többi állathoz viszonyítva hatszor gyakrabban pusztítják el saját fajtársaikat. Civilizációnk fejlődése során természetesen egyre inkább leszoktunk a vérontásról. Míg a középkorban az összes haláleset 12 százalékát emberölés okozta, manapság mindössze 1,33 százalék ez az arány. Átlagban a gyilkosságok 33 százaléka megoldatlan marad, ami viszont eléggé riasztó statisztika.

Mustra