erőszak 4 - Dívány

A kórházban belehalt sérüléseibe az a 34 éves nő, akit augusztus 11-én éjjel a párja többször megszúrt késsel Gödön. A nő segélykiáltásait egy éppen hazaérkező férfi hallotta meg, és a hang irányába kezdett szaladni, miközben ráordított a bántalmazóra, aki ezután futva menekült a helyszínről. Az árokban magára hagyott, összeszurkált nőhöz segítője mentőt és rendőröket hívott – írja a police.hu.

Magyar adatok nincsenek, az amerikai Országos Öregedéskutató Intézet 2020-as adatai szerint azonban a 60-nál idősebb korosztály tagjai közül 10-ből legalább 1 embert ér bántalmazás. A WHO definíciója szerint az időskori bántás egyszeri vagy megismételt cselekvés, vagy a megfelelő cselekvés hiánya, mely egy bizalmon alapuló kapcsolat keretein belül következik be, és ezáltal egy idős embert károsít vagy idős embernek okoz szorongást.

Pár nappal ezelőtt belefutottam az interneten egy posztba. Az írója pár hónapja lépett ki egy bántalmazó kapcsolatból, ennek részleteiből osztott meg néhányat – ügyelve arra, hogy az elkövető neve ne kerüljön a nyilvánosság elé. A reakciók többsége támogató volt, de mint minden kapcsolati erőszakról szóló hír alatt, nem kellett sokat várni arra, hogy itt is megjelenjen az áldozathibáztatás. Na, nem olyan minekmentoda direkt módon, hanem jóakarásba csomagolva.

A kilencvenes évek végén járunk, abban az időben, amikor népszerűségük megőrzése érdekében a politikusok kénytelenek több nőt ültetni döntéshozó pozíciókba. Nevenka Fernández ambiciózus, huszonéves egyetemista, amikor a női kvótának köszönhetően Ponferrada város önkormányzati képviselőjévé választják.

A traumák túlélőit nem kell sajnálni, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a velük történteket. Ha nem érted, hogy miért telik akár évekbe is a történtek feldolgozása, szerencsés vagy. És bár egyre többen mernek beszélni az őket ért traumákról, a túlélők száma tovább nő. A trauma alattomos és pusztító. Ne várjuk el a túlélőktől, hogy úgy tegyenek, mintha minden rendben lenne.

Talán már te is tapasztaltad magadon a tüneteket: az oly régóta várt nyári meleg és napsütés ahelyett, hogy boldoggá tenne, egy idő után kifáraszt. Idegesebbnek, agresszívabbnak érzed magad, mindennel és mindenkivel bajod van. Nyújtunk némi vigaszt: ez teljesen normális.

Az új törvény talán pont azokat a civil szervezeteket tarthatja távol a gyerekektől, akik idejüket és energiáikat nem kímélve küzdenek a családon belüli és szexuális erőszak ellen, és akik tanároknak segítenek időben észrevenni az erőszak jeleit.

Az önvédelem szó hallatán a legtöbbünknek a közelharc jut eszébe, különböző technikák, amikkel kivédhetünk ütéseket vagy kiszabadulhatunk lefogásokból. Pedig az önvédelemnek ez csak egy pici szelete. Ha tényleges biztonságra vágysz, akkor készülj fel arra, hogy újra kell fogalmaznod az önvédelmet magát, és le kell számolnod a közkedvelt tévhitekkel.

A gyermekpornográf képek és videók az esetek túlnyomó többségében gyerekek ellen elkövetett szexuáliserőszak-cselekményekről készülnek. Itt a pornográfia nem azt jelenti, hogy a gyerekek vágykeltő módon viselkednek, hanem hogy őket erőszakkal valamilyen szexuális cselekményre kényszerítik.

A minket ért traumákról még felnőttként is nehéz beszélni. Dolgozik bennünk a szégyenérzet, sokszor saját magunkat okoljuk a velünk történtek miatt, ez pedig a gyerekek esetében sincs másképp.

Írtam már arról, hogy volt egy párom, aki rendszeresen bántalmazott. Érzelmileg, mentálisan, fizikailag egyaránt. Az anyjával többször beszélgettünk arról, hogy őt hogyan bántotta az akkori partnerem apja, ráadásul a gyerekek szeme láttára.

Május 30-tól elérhető a Netflixen Visky Ábel kreatív dokumentumfilmje, a Mesék a zárkából, amely nemrég nyerte el a legjobb magyar alkotásnak járó díjat a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon. Súlyos testi sértésért, rablásért elítélt apák írnak benne meséket otthon lévő gyerekeiknek. Azt is nyomon követhetjük, ahogy a történetekből a stáb segítségével csodálatos animációs filmek készülnek – a fogvatartottak és gyerekeik, hozzátartozóik főszereplésével. Viharral küzdő halászok, a szüleit kereső malacka, túrógombóc, kolbásznak való sárkány és egy rejtélyes hatalommal bíró királyi fogsor. Képesek-e a mesék áthidalni a civil élet és a börtön világa közti szakadékot? Milyen változásokat indíthat el a közös alkotás élménye? A film kapcsán Fiáth Titanilla korábbi börtönpszichológussal beszélgettünk.