Az internetes csalásokról gyakran hisszük, hogy rutinos felhasználóként már biztosan felismerjük őket: mégis, nagyon sokan esnek áldozatul ezeknek, de akad olyan is, hogy telefonhívás útján tévesztik meg a gyanútlan embereket.
A 20. század egyik legtöbbet elemzett és legvitatottabb fotójának számít a felvétel, melynek készítője, egy neves nőgyógyász doktor (talán) lencsevégre kapta a skóciai Ness-tóban élő titokzatos lényt, Nessie-t – a rejtélyes fénykép hat évtizeden át izgalomban tartotta a legendavadászokat, mígnem végre kiderült az igazság.
Az Oscar-díjas magyar forgatókönyvíró-rendező Deák Kristóf új, Unoka című mozifilmje fontos társadalmi témát feszeget: mennyire könnyű belesétálni egy jól kitervelt csalásba, és milyen kreatívak sokszor az elkövetők. Rendőrségi szakértőnk, miközben beavat pár trükkbe, elmondja, hogy kerülhetjük el az áldozat szerepét, és mi az az infodémia.
Az ötkarikás játékok hivatalosan a sportszerűségről és a tisztes versenyszellemről szólnak, amely eszmény természetesen sohasem tántorította el azokat a versenyzőket, akik illegális módszerekhez nyúltak, és csalni próbáltak a minél jobb helyezés érdekében. Talán egyikőjük sem volt annyira pofátlan, mint az 1904-es St. Louis-i olimpia aranyérmes maratonfutója, aki egy kis technikai segítséget vett igénybe a győzelemhez.
Az 1800-as évek végén született meg az az orvos, aki valószínűleg nem így szeretett volna bevonulni a történelembe. Még az akkoriban elterjedt sarlatánok, javasasszonyok, kuruzslók és eret vagdosó orvosok közül is kitűnt bizarr ötleteivel.
Soha máskor nem volt olyan könnyű sarlatánként vagyonra és hírnévre szert tenni a történelem során, mint a XIX. században. James Morison „orvos” ki is aknázta a lehetőséget, s közben nemigen zavarta, hogy emberek életét teszi tönkre.
A diákok ősidők óta puskáznak vagy próbálnak más módon csalni dolgozatíráskor, vizsgákon, felelések során – de vajon mi motivál valakit arra, hogy a lebukás veszélyének dacára megpróbáljon túljárni a tanár eszén? Ennek jártak utána kutatók.
Nyulakat és állati testrészeket szült egy angol nő – a hihetetlen eset a 18. században történt, és az ország legjelesebb orvosait is ámulatba ejtette. Természetesen alaposan átverték őket.
Nigériai csalás, az eredetire megszólalásig hasonlító klónoldalak, adathalász kísérletek, ellopott bankkártyaadatok, online zaklatás – csak néhány az online térben mások kárára elkövetett bűntények közül. Néhány évtizede még mindezek nem létező fogalmak voltak, az internet térnyerésével azonban egyre színesebb palettán mozognak az online visszaélések.
Egy amerikai felmérés szerint az emberek annyi időt töltenek életük során a közösségi oldalakon és randiappokon, hogy ehelyett 32-szer megmászhatnák a Mount Everestet. Míg egyesek számára könnyebbség az online ismerkedés, addig számos veszélyt is hordozhat a Tinder világa. Bár friss kutatási területről van szó, összegyűjtöttük az eddigi legizgalmasabb eredményeket.
Az interneten ismerkedve rosszabb is történhet annál, hogy valaki teljesen máshogy néz ki a képeken, mint a valóságban. Ha nem vigyázol, könnyen a csalók hálójában találhatod magad.
Hol adategyeztetésre, hol mesés nyereményekre hivatkozva környékeznek meg, vagy egyszerűen csak visszahívatják magukat egy távoli országból. A telefonos csalók kreativitása nem ismer határokat, ha a megkopasztásodról van szó. Mutatjuk az átverés mestereinek leggyakoribb trükkjeit!
