csalás 33 - Dívány

Naiv emberek ma is könnyen válhatnak piramisjátékok, multi-level marketing (MLM) üzelmek és hasonló szervezett átverések áldozatává. A történelem egyik legsikeresebb szélhámosa, a módszer szellemi atyja, Charles Ponzi néhány hónap alatt 20 millió dollártól szabadította meg gyanútlan amerikai állampolgárok ezreit; a zseniális svindler mégis csontszegényen hunyt el.

Igen, jól olvastad: még a szüléseken részt vevő orvosokat is sikerült átvernie, elhitték, hogy nyulat szült.

Földönkívüliek látogattak Magyarországra 1992 nyarán? Az egész országot lázba hozta, amikor egy titokzatos gabonakör bukkant fel Székesfehérvár határában, mellyel az ufológusok szerint egy idegen civilizáció kívánt üzenni az emberiségnek. Végül kiderült, egészen más szándékkal került a búzamezőbe a különös alakzat.

Hazánkban a szélhámosok iránti általános érdeklődés öröknek mondható. A dualizmus alatt, a Horthy-korszakban és a Kádár-rendszerben egyaránt élénken foglalkoztak a témával a sajtóban és a ponyvairodalom berkein belül. Később ideológiai okkal került a figyelem középpontjába a kapitalista rendszert átverő szélhámosok legendája.

A jóképű és gazdag Eben Byers élete minden tekintetben mesésnek számított: sikeres golfozó volt, imádták a nők, nem mellesleg pedig egy milliókat érő vasgyárat örökölt édesapjától. Egy szerencsétlen balesetet követően azonban a férfi teljes egzisztenciája fenekestül felfordult, sérülésére ugyanis rádiumos itallal keresett gyógyírt.

Az internetes csalásokról gyakran hisszük, hogy rutinos felhasználóként már biztosan felismerjük őket: mégis, nagyon sokan esnek áldozatul ezeknek, de akad olyan is, hogy telefonhívás útján tévesztik meg a gyanútlan embereket.

A 20. század egyik legtöbbet elemzett és legvitatottabb fotójának számít a felvétel, melynek készítője, egy neves nőgyógyász doktor (talán) lencsevégre kapta a skóciai Ness-tóban élő titokzatos lényt, Nessie-t – a rejtélyes fénykép hat évtizeden át izgalomban tartotta a legendavadászokat, mígnem végre kiderült az igazság.

Az Oscar-díjas magyar forgatókönyvíró-rendező Deák Kristóf új, Unoka című mozifilmje fontos társadalmi témát feszeget: mennyire könnyű belesétálni egy jól kitervelt csalásba, és milyen kreatívak sokszor az elkövetők. Rendőrségi szakértőnk, miközben beavat pár trükkbe, elmondja, hogy kerülhetjük el az áldozat szerepét, és mi az az infodémia.

Az ötkarikás játékok hivatalosan a sportszerűségről és a tisztes versenyszellemről szólnak, amely eszmény természetesen sohasem tántorította el azokat a versenyzőket, akik illegális módszerekhez nyúltak, és csalni próbáltak a minél jobb helyezés érdekében. Talán egyikőjük sem volt annyira pofátlan, mint az 1904-es St. Louis-i olimpia aranyérmes maratonfutója, aki egy kis technikai segítséget vett igénybe a győzelemhez.

Az 1800-as évek végén született meg az az orvos, aki valószínűleg nem így szeretett volna bevonulni a történelembe. Még az akkoriban elterjedt sarlatánok, javasasszonyok, kuruzslók és eret vagdosó orvosok közül is kitűnt bizarr ötleteivel.

Soha máskor nem volt olyan könnyű sarlatánként vagyonra és hírnévre szert tenni a történelem során, mint a XIX. században. James Morison „orvos” ki is aknázta a lehetőséget, s közben nemigen zavarta, hogy emberek életét teszi tönkre.

A diákok ősidők óta puskáznak vagy próbálnak más módon csalni dolgozatíráskor, vizsgákon, felelések során – de vajon mi motivál valakit arra, hogy a lebukás veszélyének dacára megpróbáljon túljárni a tanár eszén? Ennek jártak utána kutatók.