Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sokaknak jut eszébe a hűtlen házastárs után nyomoztató, megcsalt férj vagy feleség képe, amikor a magánnyomozókra gondol, pedig ez a világ ettől jóval színesebb: hogy mennyire, arról egy magyar magánnyomozó-iroda vezetőivel beszélgettünk.
Persze itthon is van, aki a házastársi szennyes kiteregetésére bérelne fel magánnyomozót, de őt az X-Rock Magánnyomozó Iroda egy partneréhez irányítja – igaz, a jó ügyvédi iroda díjazásához hasonló nagyságú költségeket nem is tudja minden magánember megfizetni. Doór Zalán és dr. Hódos Attila, az iroda tulajdonosai beavattak minket abba, hogyan is képzeljük el munkájukat: izgalom, sőt, időnként tényleges veszély is lehet benne.
Az üzleti életben milyen ügyekben lehet szükség magánnyomozóra?
Dr. Hódos Attila: Céges belső és céges külső viszonyokat különböztethetünk meg. A belső munka elsősorban a kulcspozícióban levő munkavállalók ellenőrzését jelenti, illetve a céges belső folyamatok átvilágítását.
Gyakran találkozunk olyannal, hogy valaki sikkaszt, lop a cégtől, és ezt kell felderítenünk, illetve nagyon gyakoriak a korrupciós kapcsolatok, amikor egy üzleti partnerrel megállapodik egy munkavállaló, és abból pénzt szerez.
Egyes területeken ez nagyon elharapózott.
Külső szempontokat figyelembe véve leginkább a konkurencia ellenőrzéséről van szó: kiknek dolgozik, milyen áron, milyen partnerei vannak. Szóba jöhet még a külső partnerek ellenőrzése is.
Milyen szektorokban nyomoznak általában?
Doór Zalán: Építőipar, energia- és banki szektor, nagykereskedelem és gyártás, informatika, azonban az üzleti élet számos szegmenséből kapunk megkereséseket. Mostanában a leggyakrabban árverési ingatlanokkal kapcsolatosan, valamint a kriptovalutás befektetési csalások sértettjeitől érkeznek megkereséseink, szerencsére ennek a „piacnak” a szereplőit már jól megismertük, így az ügyfeleinknek sokat tudunk segíteni.
Mikor hívják önöket egy cégnél: amikor már sejtik, hogy baj van, vagy inkább szeretnének egy átfogó képet kapni arról, hogy milyenek a viszonyok a vállalaton belül?
D. Z.: Általában akkor szoktunk bekapcsolódni a folyamatokba, amikor egy probléma elharapózott. Ezt akkor szokták észrevenni, amikor a nyereség elkezd csökkenni vagy elmarad,
egy projektvezető egy építőipari cégnél indokolatlan költekezésbe kezd nyereségcsökkenés mellett, esetleg sorra veszítik el a pályázatokat a konkurenciával szemben.
Ki tudunk építeni olyan rendszert, ami segít a stabil működés kialakításában, ehhez át kell világítani az alvállalkozókat, a belépő új munkavállalókat egy szint fölött a szerződéskötés előtt. Rendszerint azonban abban is segítséget tudunk nyújtani, hogy a vállalkozások a bajt megelőzhessék, illetve felkészüljenek bizonyos helyzetekre, például egy konkrét hatósági ellenőrzésre.
Az átlagember szerint az üzleti kémkedés hazánkat nem érinti túl gyakran. Ez mennyire tévképzet?
H. A.: Nagyon az. A másik megrendelőinek, viszonteladóinak kinyomozása és megszerzése nagyon gyakori jelenség, de az adathalászat is. Nemcsak bankkártyaadatokat nyernek az adathalászok gyakran, hanem üzleti információkhoz is hozzá lehet jutni így.
Feltörekvőben vannak az ilyen típusú csalások?
H. A.: Most már nagyon. Mi korábban számítottunk rá, 3-4 évvel ezelőttig azonban nem következett be a nagy robbanás. Ugyanakkor
sok hagyományos bűncselekmény, mint a kocsilopás vagy a betörés, szinte megszűntek nagyobb budapesti kerületekben,
már a legprimitívebb rétegek is internetes elkövetésekkel próbálkoznak. Ez kis volumen és nagyságrend, de gyakorlatilag a teljes alvilág átállt erre.
Mitől lehet ma ilyen elterjedt?
H. A.: Nagyon kényelmes, nem kell menni hozzá sehova, egy VPN mögé könnyű elbújni, és prímán jövedelmező is.
Mit tehet meg egy magánnyomozó, és mit nem?
D. Z.: Egy magánnyomozó alapvetően ugyanolyan jogkörökkel rendelkezik, mint megbízója, mégis, a tapasztalat és a szakértelem miatt rendszerint olyan dolgokra is rá tud világítani, amelyet sokszor nem, vagy csak nehezebben vennének észre megbízóik. A GDPR-törvény is csavart egyet a dolgon, nem világos ennek értelmezése, például hogy lehetne készíteni videófelvételt valakiről olyan tevékenység közben, amire a megbízó kíváncsi. A törvény szerint sehogy.
A videó szereplője az adat gazdája, őt kéne megkérdezni arról, hogy felhasználhatjuk-e azt.
Próbálunk olyan eszközöket, módszereket használni, amivel ezt meg lehet kerülni, ami nehéz, de van a hátunk mögött némi tapasztalat, amit ebben a szakmában szereztünk.
H. A.: Az adatvédelmi törvények annyira leszűkítették a mozgásteret, hogy egyes területeket szinte teljesen el is lehetetlenítettek, például a behajtást. A bíróságok ugyanakkor megengedik a felhasználást, ha az információ más forrásból nem volt beszerezhető. Persze indulhatnak ezt követően perek, de ez egyrészt járulékos veszteség, másrészt nem biztos, hogy helyt adnak neki.
Ha már a bíróság szóba került: nyomozásaik után mi a jellemzőbb út? A cég megoldja az ügyet házon belül, vagy bíróságra viszi azt?
H. A.: A cég dönti el: mi ahhoz alkalmazkodunk, amit ők szeretnének. Szűk azoknak a bűncselekményeknek a köre, amely feljelentési kötelezettséget von maga után, ettől nem lehet eltekinteni.
D. Z.: Ha ilyesmit látunk, attól nem lehet eltekinteni, de mi inkább kisebb súlyú visszaéléseket derítettünk fel eddig, amely a cég kárára volt. Az is előfordul, hogy feljelentés után kérnek meg arra, hogy segítsük a hatóság munkáját.
Milyen a nyomozó munkája a gyakorlatban: Követi a célszemélyt, kelepcébe csalja?
D. Z.: Gyakorlatilag az a legegyszerűbb módja annak, hogy valakiről információt szerezzünk, ha
utánamegyünk, a lakókörnyezetében szerzünk róla információt, meghallgatjuk a szomszédait, anélkül, hogy kiderülne, milyen célból vagyunk ott.
Használhatunk legális nyilvántartásokat: vállalkozókkal, beosztottakkal szemben dolgozunk, a cégnyilvántartásokkal jól boldogulunk.
Mi történik a nyomozati anyagokkal, ha lezárult egy ügy?
D. Z.: A kért információkat átadjuk a megbízónak, de dossziét kell vezetnünk az ügyekről, és bizonyos időközönként be kell mutatnunk azokat a rendőrségnek, hogy lássák: megfelelően vannak vezetve. Teljes hatósági felügyelet alatt történik minden, ha valaki legálisan végez ilyen tevékenységet.
Sajnos ma, ha valaki nem jelentkezik be a kamarához vagy az illetékes rendőrséghez felügyeletért, akkor illegálisan is csinálhatja. Ilyenből pedig nagyon sok van,
így érdemes résen lenni, ha magánnyomozót választunk.
Pontosan milyen követelményeknek kell megfelelnie valakinek ahhoz, hogy legálisan gyakorolhassa ezt a tevékenységet?
D. Z.: Kétféleképp lehet elkezdeni. Magánnyomozással, vagyonvédelemmel foglalkozó, engedéllyel rendelkező cégek tartanak képzéseket, aki egy ilyet elvégez, utána rendőrhatósági engedélyt kap, ami mellé kamarai tagságot kell váltani, illetve biztosítással kell rendelkezni. A másik út a hivatásos múlt igazolása rendőrként vagy a titkosszolgálat tagjaként: így is engedélyt lehet kapni.
Mitől lesz valaki jó magánnyomozó?
D. Z.: Mi azt szoktuk mondani, sokszor az lesz jó, aki hivatásos múlttal rendelkezik. A felderítői, hírszerzői, rendőri hivatásos múlttal rendelkezők, ha éveken át dolgoztak, és megvan a kellő gyakorlatuk, nagyon jó magánnyomozók lehetnek.
H. A.: Jó kommunikációs, kapcsolatteremtő és problémamegoldó készség, gyors gondolkodás, intuíció sem árt, mert történhetnek váratlan helyzetek is. Fontos, hogy jól össze tudja rendezni az összegyűjtött adatokat, de az emberismeretnek, érzéseknek is komoly szerepe lehet.
Mennyire veszélyes munka ez?
D. Z.: Veszélyesnek alapvetően nem mondanám ezeket a munkákat, nem kerülünk szembe olyan személyekkel, akiknek fegyvere lehet. Szakmai kihívás ugyanakkor minden ügyben van.
H. A.: Az előfordulhat, hogy ha olyan a követett személy, akkor agresszívvá válhat.
Például volt, hogy a követett személy kiszúrta azt, aki követte, behúzta a kapualjba, és kést szorított a torkához, de a kolléga jól kivágta magát.
Ez fontos is, nem árt, ha a magánnyomozó tudja, hogyan kell egyes szituációkban viselkedni: templomban és drum n’ bass partin más az elvárt. Terepmunkán, közlekedési helyzetben lehetnek veszélyek, a fenyegetőzés is előfordul.
A szakemberhiány mennyire érinti ezt a szektort?
H. A.: Emberhiány ugyanúgy van, mint máshol: nehéz megfelelő képességekkel rendelkező embert találni. Sokszor csak adott szituációban derül ki az alkalmasság.
D. Z.: Ha valaki hivatásos volt, az sem garancia, hogy be fog válni. Találkoztunk már olyannal, aki volt rendőr, mégsem vált be, mert a szorgalma nem olyan, vagy más képessége hiányzott.
Konkrét, izgalmas ügyekről mennyit árulhatnak el? A titoktartás mire kötelezi a magánnyomozót?
D. Z.: Kötnünk kell titoktartási szerződést, de általánosságban tudunk beszélni ügyekről.
H. A.: A követeléskezelési ügyek, behajtások elősegítései szoktak mostanában 100 százalékos sikert elérni, de sikert jelent egy korrupt munkavállaló kiszűrése is.
D. Z.: Annyit azért elárulhatunk, hogy arra is volt már példánk, amikor
egy Instagram-fotó alapján derítettük ki, hogy hol tartózkodik egy bizonyos személy, mert a képen szereplő épület a háttérben nagyon alapos és időigényes munka után azonosítható volt. Nem kis feladat, ráadásul nem is magyarországi helyszínt kellett felderíteni.
Tehát kihívások akadnak, de jellemző, hogy mi megtaláljuk rá a megoldást.
