Hetekig ufólázban égett az ország, amikor gabonakör jelent meg Székesfehérvár határában

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Földönkívüliek látogattak Magyarországra 1992 nyarán? Az egész országot lázba hozta, amikor egy titokzatos gabonakör bukkant fel Székesfehérvár határában, mellyel az ufológusok szerint egy idegen civilizáció kívánt üzenni az emberiségnek. Végül kiderült, egészen más szándékkal került a búzamezőbe a különös alakzat.

Tömegek zarándokoltak el a rejtélyes alakzathoz

A ’90-es évek első felében valódi ufóláz tombolt Magyarországon, sorra jelentek meg a témával foglalkozó „ismeretterjesztő” könyvek, a televízióban a Nulladik típusú találkozások című műsor, a nyomtatott sajtóban az Ufó magazin igyekezett eligazítani a közönséget a lehetséges földönkívüli látogatókkal kapcsolatban. A jelenség 1992 júniusában hágott a tetőpontjára, amikor a Székesfehérvárról kivezető 70-es út mentén Zichyújfalunál egy helikopter pilótája jókora, 36 méter átmérőjű gabonakört pillantott meg az egyik búzatáblában: a furcsa alakzat azonnal felkeltette a helyiek figyelmét, majd a bulvársajtónak köszönhetően országos szenzációvá növekedett.

Érdeklődők hada sereglett ki a búzatáblához, egyesek meditációs gyakorlatokat tartottak a kör közepén, ahol szerintük láthatatlan energiák összpontosultak, mások éjjelente az eget kémlelték, hátha visszatérnek a kör alkotói, sokan pedig különös fényjelenségekről, az égen megjelenő lézercsíkokról és tüzes gömbökről számoltak be a környéken. Természetesen megjelentek a helyszínen az ufológia önjelölt szakértői is, köztük a magát időfizikusnak nevező Kisfaludy György (aki néhány évvel később Az Univerzum Egyháza néven alapított vallási közösséget), és minden kétséget kizáróan megállapították, csakis idegen civilizáció küldöttei állhatnak a furcsa jelenségek hátterében.

A titokzatos székesfehérvári gabonakör
Fotó: Fejér Megyei Hírlap / Arcanum digitális tudománytár

Perzselt talaj, titokzatos bitumenkör

Kisfaludy úgy találta, a gabonakör közelében emberi beavatkozásra utaló nyomok nem voltak, a búzaszálak pedig egyenletesen, az óramutató járásával ellentétes irányban dőltek meg, és nem törtek el, ilyet általunk ismert technológiával lehetetlen lenne véghez vinni. Mások arról számoltak be, hogy a fényképezőgépek, kamerák és egyéb elektronikai eszközök a körbe lépve váratlanul felmondják a szolgálatot, majd kisétálva onnét újra működni kezdenek. Kisfaludy még azt is megmagyarázta, milyen céllal került a búzamezőbe a titokzatos kör: az idegenek így próbálnak kommunikálni az emberiséggel, pontosabban a tér szerkezetét igyekeznek elmagyarázni nekünk, és hamarosan újabb, összetettebb körök bukkannak majd fel.

Az ufológusnak igaza lett, a fehérvári gabonakört más hasonló jelenségek követték az ország több pontján, Várpalotán például rejtélyes talajperzselődésre lettek figyelmesek a helyiek, a Hőgyész melletti állami gazdaság területén pedig az aszfalton találtak egy megégett, kör alakú felületet, ahol a bitumen kifolyt a kövek közül, vele párhuzamosan az út két szélén 3,5 méteres ívben elszíneződött a fűsáv. A Székesfehérvár melletti gabonakör idővel kibővült, több elemmel gazdagodott, mígnem a terület tulajdonosa, az Aranybulla Rt. le nem kaszáltatta a búzatáblát.

Az elkövetők a tévében leplezték le magukat

„Ufó a búzatáblán” korabeli karikatúra
Fotó: Mai Nap / Arcanum digitális tudománytár

A mindenkit lázban tartó rejtélyes ügy megoldására végül az ország legnépszerűbb tévéműsorában, a Friderikusz Show-ban került sor, melynek szerkesztői levelet kaptak két székesfehérvári fiatalembertől, akik fényképes bizonyítékokkal alátámasztva állították, ők készítették a gabonakört. Dallos Róbert és Takács Gábor 17 éves középiskolások egy újságcikk hatására döntötték el, megtréfálják a parajelenségekre és ufósztorikra fogékony közvéleményt, és alapos terepszemlével választották ki a gabonakör leendő helyszínét: fontos volt, hogy a kiszemelt búzatáblában traktornyomok legyenek, így a gabona megtörése nélkül be tudjanak sétálni annak közepére.

Az akcióra június 8-án éjszaka, a sötétség leple alatt került sor, éjfélkor, miután a közeli autósmozi műsora befejeződött – a két kamasz gondosan ügyelt rá, hogy a mozi vendégei hazamenjenek, és ne maradjon esetleges szemtanú a környéken –, és a vártnál hosszabb ideig, három órán át tartott. A fiatalemberek egyszerű technikával gyártották a „paranormális” alakzatot: egy földbe szúrt karóra kb. 18 méter hosszan spárgát feszítettek ki, majd a madzagot feszesen tartva óvatos lépésekkel kört írtak le a gabonában. Miután a kör elkészült, a sáv szélétől a karó felé haladva csigavonalban, egymás mellett haladva döntötték le a búzaszálakat; a munka befejeztével a traktornyomon keresztül távoztak észrevétlenül a helyszínről.

A búzaszálak azért nem törtek meg, mert a gabona az évnek ebben a szakában még nedves, sok vizet tartalmaz, a szemek sem hullottak ki a kalászból – az „elkövetők” természetesen, éppen emiatt, szándékosan választották a kora júniusi dátumot is. Meglepetésükre majdnem két hétnek kellett eltelnie, mire egy szerencsés véletlennek – az említett helikopteres repülésnek – köszönhetően felfedezték alkotásukat, időközben még jókora vihar is kerekedett a környéken, de szerencsére nem mosta el a kört.

Az ufószakértők nem törődtek bele a vereségbe

Dallost és Takácsot a műsorvezető a stúdióban szembesítette az említett Kisfaludyval és az ország talán legjelentősebb ufológusával, Hargitai Károllyal: utóbbi azt próbálta bizonygatni, hogy a világszerte felfedezett gabonaköröknek csupán 10 százalékáról derül ki a csalás ténye, míg előbbi szaktekintély hazugsággal vádolta a két középiskolást, továbbra is azt állítva, kizárólag földönkívüliek műve lehetett a titokzatos kör. A búzatábla tulajdonosai kevésbé voltak szkeptikusak a két fiú állításával szemben, több millió forintos károkozásért beperelték az elkövetőket – a perköltségeket, csakúgy, mint a végül megállapított fejenként 5000 forintos kártérítést a Friderikusz produkció állta nagylelkűen.

A magyar ufológusközösség nem nyugodott bele az átverésbe, egy évvel később kihívást intéztek a két fiatalemberhez, ismételjék meg, ezúttal szemtanúk előtt a gabonakör elkészítését, Dallos és Takács azonban – arra hivatkozva, hogy éppen az érettségi köti le minden idejüket – visszautasították a kihívást. A frappáns diákcsínynek a szkeptikus közösségben is híre ment, a Magyar Szkeptikus Társaság tiszteletbeli tagjává fogadta a két elkövetőt, az Uri Geller és más parapszichológusok, távgyógyítók lebuktatásával híressé vált kanadai illuzionista, James Randi alapítványa pedig 300 dolláros különdíjjal jutalmazta őket.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.