Az edzőtermek és más közösségi sportolásra alkalmas létesítmények a Covid-19-járvány első nagy vesztesei közé tartoztak, mivel elsők között szüntették be a tevékenységüket. Ma, a járvány egy következő szakaszában úgy néz ki, hogy élen járnak az újranyitásban is. De vajon biztonságos ismét a teremben edzenünk?
Szülők, tanárok, tanítók és a gyerekek is heroikus küzdelmet folytattak az elmúlt két hónapban; a legtöbben most úgy érezzük, hogy ami hátravan, azt talán már guggolva is ki lehet bírni. Tényleg nincs már sok vissza a tanév végéig, szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a vírushelyzet hatásait a következő években is jócskán érezni lehet majd.
Pár napig jobban van, aztán hetek után újra visszaesik, majd ugyanez folytatódik heteken át: egyre több koronavírusos beteg panaszkodik arra, hogy bár tüneteik nem annyira súlyosak, hogy kórházi kezelésre szoruljanak, mégsem tudnak meggyógyulni. A Guardian cikke és két hazai beteg segítségével jártunk utána a témának.
Egyelőre mindenki csak találgat, mikor és hogyan lesz vége a világméretű járványnak. Tényleg belátható időn belül meglesz az ellenanyag? Minél többen fertőződnek meg, annál inkább kialakul a lakosságban az immunitás? Esetleg évről évre visszatér majd a vírus mutálódott formában? A lehetséges forgatókönyveket szedtük össze.
Sokan felteszik a kérdést: aki átesett a fertőzésen, védett a Covid-19 ellen, vagy újra elkaphatja az új koronavírust? Utánajártak az igazságnak.
Több mint másfél hónapja éles itthon is a járványügyi helyzet. Ez alatt az idő alatt nemcsak számtalan új kifejezést tanultunk meg, de sok korábban is ismert szót is elkezdtünk más kontextusban, némiképp módosult jelentéssel használni. Összegyűjtöttük a vírushoz kapcsolódó legfontosabb, legtöbbször ismételt és leginkább (el)használt kifejezéseket.
Járvány idején is nagyon fontos, hogy törődj magaddal, és amennyire tudsz, igyekezz odafigyelni szellemi és testi egészségedre. Ez sokat segít benne, hogy átvészeld a problémás időszakot, és könnyebben helyt tudj állni a megváltozott, gyakran megterhelő otthoni és munkakörülmények között.
Miért egy vírusra van szükség ahhoz, hogy rájöjjünk, nem vagyunk mindenhatók? Hogy felfogjuk, milyen súlyos ára van a mértéktelenségünknek? Miért hisszük még mindig azt, hogy következmények nélkül uralhatjuk a természetet? Ezek pusztán költői kérdések. Az igazán lényeges felvetés az, hogy felismerjük-e: ez a krízis talán egy utolsó esély arra, hogy megszabaduljunk legpusztítóbb függőségünktől, a túlfogyasztástól. Lehetőség arra, hogy a jelenlegi, gazdasági növekedést hajhászó társadalmi modell helyett egy sokkal emberibb, az egyéni és a közösségi jóllét megteremtésén alapuló társadalmat hozzunk létre.
Nincs bizonyíték arra, hogy a koronavírus anyáról magzatra terjedne, az viszont köztudott, hogy az első trimeszterben lázas állapot következtében nagyobb lehet bizonyos magzati fejlődési rendellenességek kialakulásának, a vetélésnek, illetve a koraszülésnek is a kockázata. Dr. Keresztúri Attila szülész-nőgyógyászt, a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának docensét kérdeztük arról, mit tehetnek a kismamák, hogy a lehető legnagyobb biztonságban tudják magukat és születendő gyermeküket a járvány idején.
A cukorbetegek az átlagosnál jobban veszélyeztetettebbek most, az új koronavírus-járvány idején. Mit lehet tenni, hogy csökkentsük a fertőzés kockázatát, és ha egy cukorbeteg mégis elkapja a vírust, hogy lehet elkerülni a legrosszabbakat?
Házi őrizet. Járványügyi megfigyelés. Hatósági karantén. Izoláció. Bezártság. Kényszerpihenő. Csend és nyugalom. Kedvünkre eufemizálhatjuk a fogalmat, a lényeg, hogy két hétig egyáltalán nem tehettem ki a lábam itthonról. Nem mintha lehetséges kockázati tényezőként nagyon mászkálhatnékom lett volna. Másrészt örültem, hogy a kalandos-kaotikus hazautam után végre van egy kis nyugtom.
Mit tudunk eddig a vírus és a járvány természetéről? Milyen tesztek állnak rendelkezésre Magyarországon, és azok mennyire megbízhatók? Mikorra várható a Covid-19 elleni védőoltás? A Hősök Tere Karantén Szalon tegnap esti beszélgetésén felmerülő kérdésekre Falus András immunológusprofesszor és Balkányi László orvos, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ volt tudásmenedzsere válaszolt.
