A legjobb családban is előfordul, hogy két ember különböző elveket vall valamivel kapcsolatban, a koronavírus pedig új terepet teremtett ennek.
Az utóbbi hónapokban annyi hírt olvastunk már a koronavírussal kapcsolatban, hogy egyáltalán nem meglepő a témát körülvevő tévhitek és fakenews mennyisége. Egy friss kutatás eredményei szerint több mint 2000 mítosz terjed a vírussal kapcsolatban – nem csoda tehát, ha még azok is elbizonytalanodnak, akik amúgy résen vannak.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a világ nem volt felkészülve a koronavírusra, a járvány az utóbbi hónapokban mindannyiunk életét felforgatta. Sokan sokféleképpen gondolkoznak arról, hogy hogyan lehetett volna megelőzni a világméretű járvány kialakulását, az azonban biztos, hogy a legtöbben szinte bármit megtennénk azért, hogy visszaálljanak a mindennapjaink a régi kerékvágásba.
Több kutatás is vizsgálja, hogy a vitaminszedésnek van-e pozitív hatása Covid-fertőzés esetén, illetve a megelőzésben.
Számos vizsgálat kimutatta már, hogy a Moderna vakcina 94 százalékos hatékonysággal véd a Covid-19-fertőzéssel szemben. A vakcina a vírus molekuláris szerkezetén alapuló technológia segítségével készült. Az oltóanyag mRNS-alapú, egy lipid nanorészecskébe csomagolt RNS-molekulát (mRNS) tartalmaz, így nem okozhat Covid-19-megbetegedést. De mi a helyzet az oltás után?
A vér alvadási zavara következtében abnormális vérrögképződés indulhat be, mely súlyos problémákhoz vezethet. De mi okozza a vérrögösödést?
Szerencsére sokan meggyógyulnak a Covidból, de felépülésük után gyakran még hónapokig küzdenek krónikus fáradtsággal, memória- és koncentrációzavarokkal, izom- és ízületi fájdalmakkal, vagy éppen csökkent étvággyal, illetve az ízérzékelés és szaglás hiányával.
Több mint egy éve tombol világszerte a Covid-19-vírusjárvány, amely mindannyiunk életét alaposan felforgatta, azonban korántsem ez volt az emberiséget sújtó legsúlyosabb pandémia. Videón hasonlították össze a történelem eddigi legdurvább járványait.
A Covid-19-járványt megjelenése óta több fórumon és sokan (laikusok, orvosok, a történelem jó ismerői) hasonlítják össze az 1918–1919-es spanyolnátha-pandémiával. Nem véletlenül. Szerencsére nem gyakoriak a milliók életét követelő és az egész bolygóra kiterjedő világjárványok, így adja magát, hogy a jelenlegit a legutóbbi hasonlóan terjedő és részben azonos tünetekkel járó járvánnyal hasonlítsuk össze.
A Covid-19 elleni védekezés során a maszk, elsősorban a textilből készült maszk mindennapjaink része lett. Ma már nemcsak a zárt közösségi tereken, de az utcákon is kötelező viselni, hiszen bizonyítottan képes csökkenteni a fertőzés terjedésének ütemét. De van itt egy kis gond. Ha az utóbbi időben neked is pattanásaid lettek, kipattogzott, befülled a bőröd a maszk alatt, nem vagy egyedül. Az állapotnak már neve is van, a maszk és az akné szókapcsolatból maszknének kezdték el nevezni.
Képzeld el, hogy elkaptad a koronavírust. Pár hétig nagyon rosszul vagy, minden reggel azzal a gondolattal ébredsz, hogy vajon ez-e az utolsó napod.
44-re emelkedett a rejtélyes tüdőgyulladást okozó vírus fertőzöttjeinek száma, jelentették be a kínai egészségügyi hatóságok 2020. január 3-án. Több mint egy éve.
