Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a világ nem volt felkészülve a koronavírusra, a járvány az utóbbi hónapokban mindannyiunk életét felforgatta. Sokan sokféleképpen gondolkoznak arról, hogy hogyan lehetett volna megelőzni a világméretű járvány kialakulását, az azonban biztos, hogy a legtöbben szinte bármit megtennénk azért, hogy visszaálljanak a mindennapjaink a régi kerékvágásba.
Rengeteg kutató dolgozik azon, hogy kifejlesszék a koronavírus elleni védőoltást. Vannak országok, ahol már tesztelték is a kutatások eredményeit, mégis olyan távolinak és elérhetetlennek tűnik a vakcina. Az utóbbi hetekben elég sokat lehetett hallani az orosz vakcináról, de ennek hatékonyságát a legtöbben fenntartásokkal kezelik. Tényleg ennyire távol vagyunk még a céltól? És ha lesz egyáltalán oltás, akkor mikor? Anthony L. Komaroff, a Harvard orvosa válaszolt.
Idő és pénz kérdése minden?
Azt már most látjuk, hogy nincs könnyű dolguk az orvosoknak, hiszen amellett, hogy biztonságos vakcinát kell fejleszteni és minimalizálni kell a mellékhatásokat, fontos az is, hogy valódi védelmet nyújtson a koronavírus ellen. Ha ez mind megvan, a következő lépés, hogy több mint 7 milliárd ember számára elérhetővé tegyék az oltást. Mindezt egy új vírus kialakulása utáni 2-3 éven belül elérni egyedülálló teljesítmény lenne.
Sokféle módja van a vakcina előállításának. A kutatók egyszerre több módszerrel is foglalkoznak, hiszen még senki sem tudja, melyik lesz az, amelyik végül beválik. A legtöbb védőoltás általában tartalmazza a legyengített vírust vagy a vírusból származó fehérjét. Amikor az oltóanyag bekerül a testbe, az immunrendszernek csak a sokkal gyengébb verzióval kell megbirkóznia, később viszont, amikor a valódi vírus támadja meg a szervezetet, az immunrendszer emlékezni fog a korábbi, gyengített változatra, így hatékonyan tud védekezni a megbetegedés ellen.
A vakcinához szükséges gyengített vírus vagy vírusfehérje előállítása azonban meglehetősen idő- és pénzigényes. Éppen ezért a kutatók más megoldást kerestek. Ahelyett, hogy vírusfehérjék segítségével készítenék fel immunrendszerünket a hatékony védekezésre, a tudósok által fejlesztett ellenanyag hatására a szervezetünk állítja elő a szükséges vírusfehérjéket, bízva abban, hogy ezek erőteljes immunválaszt váltanak ki.
Komaroff szerint hiába a közegészségügyi prioritás, az oltóanyagra még a legjobb esetben is éveket kell várnunk. A klinikai tanulmány első fázisa után még szükséges a további fázisvizsgálatok elvégzése, amely alapján a biztonságos dózist, a mellékhatásokat, valamint a kezelés hatékonyságát is elemzik. Ezután következik egy elfogadási eljárás – természetesen abban az esetben, ha a vakcina tényleg hatásosnak bizonyul. Végül pedig a gyártási folyamatok, amelyek szintén elég sok időt vesznek igénybe.
