Nappal azon aggódunk, vajon miért sír, amikor pedig alszik, azon, vesz-e levegőt. Mindezt a kisbaba megspékeli nagyon különleges hanghatásokkal és mozdulatokkal, furcsa tünetekkel, amiktől a tapasztalatlan szülőt kirázza a hideg.
Mint írja, tegező viszonyban van a halállal. Keresztury Tibor első lépéseit a patológián tette meg, ritka neurológiai betegsége pedig csak a boncoláskor lesz teljes bizonyossággal diagnosztizálható. A József Attila-díjas írónak gyerekkorától kezdve vannak tapasztalatai a testi-lelki szenvedésről. Az avasi pincesor tövében nőtt fel, látta az ott élőket sújtó nyomort, később maga is megjárta a függőség és a depresszió mélységeit. Letaglózó élményeiről kíméletlen őszinteséggel számol be új könyvében, mégis olyan humorral, öniróniával és nyelvi megoldásokkal képes feleleveníteni ezeket a fiktív elemekkel átszőtt epizódokat, hogy nemcsak megrendülni, de nevetni is lehet rajtuk. Interjú a Hűlt helyem című regényről.
A terhesség során a magzati genetikai betegségek meghatározását nem szakmai szempontok, hanem anyagi szempontok vezérlik. Egy sor olyan vizsgálat létezik, ami amniocentézis, azaz a vetélés kockázatát magában hordozó, invazív vizsgálat helyett mutatná meg, egészséges-e a baba. Csakhogy legtöbben arról sem tudnak, hogy ezek az eljárások egyáltalán léteznek és hazánkban is könnyen elérhetők.
Figyelemzavaros a gyerek, olyan furcsán viselkedik! Sosem koncentrál a feladatokra, mindig pörög, nem bírunk vele, biztos ADHD-s! Ismerős mondatok, ugye? Azt hisszük, ismerjük e négy betű valódi jelentését, és boldog-boldogtalanra rányomjuk a bélyegét.
Az őszi avar illata. A napfényes vízpart kicsit halas-iszapos aromája. Az anyukánk kedvenc parfümje, a nagyi almás pitéje. A szerelmesünk testéről felszippantott molekulák. Mind-mind információt közvetítenek az agyunkba, olyan összetett módon, ahogyan csak a szaglás képes.
Az élet vagy vakmerő kaland, vagy semmi – mondta Helen Keller, és ő aztán pontosan tudta, miről beszél. Ahelyett hogy siketen és vakon elmerült volna az önsajnálatban, nemhogy visszavonult, de egyre nagyobb kihívásokat keresett. Fantasztikus karriert futott be, életét pedig a lehető legsikeresebbé alakította. Hogy csinálta? Egy hasonlóan kitartó segítővel.
A 21. század betegsége – legalábbis eddig – a koronavírus. Küzdünk ellene, és ez leköti a mindennapjainkat, és szinte el is felejtjük a korábbi századok veszedelmes járványait. Akkoriban is hősies küzdelem folyt a betegségek visszaszorításáért, a betegek elkülönítéséért. Pont ez volt az, ami nem tetszett Tífuszos Marynek.
Ősztől tavaszig nagyon gyakran köhögnek a gyerekek akár egészen apró koruktól is. Nem is olyan könnyű felderíteni, vajon ezt mi okozza: hörghurut, a száraz levegő, nátha, allergia, vagy épp a rettegett krupp, ami fulladásos rohamokkal járhat?
Nézed, nézed a gyereked, ahogy békésen alszik, de lázas, furcsán veszi a levegőt, és van egy-két kiütése is. Vajon jól van, vagy már mentőt kéne hívni hozzá? Egy lázmérés nem segít kitalálni, mi a felelősségteljes döntés, dr. Márkus Dávid Életmentő Érdemérmes mentőorvos és elsősegély-oktató viszont igen.
Szomorú, egyben látványos összehasonlító videón szemlélhetjük meg, milyen okok miatt halnak meg a legtöbben a világon.
Vasárnaponként beizzítjuk képzeletbeli időgépünket és visszaruccanunk a középkorba, hogy többet megtudjunk arról, milyen volt az élet valójában annak idején Európában. A mai részben kiderül, milyen betegségekkel kellett megküzdeniük eleinknek egy olyan korban, amikor az orvostudomány még igencsak gyerekcipőben járt.
Kata és lánya, Alíz másfél éve orvostól orvosig járnak. A kamasz lány olyan tüneteket mutatott, ami egyik megszokott betegség leírásába sem illik bele, ezért édesanyja hiába vitte egyik specialistától a másikig, csak katasztrofális eredményekkel jártak.
