Nemcsak frissebbnek és kipihentebbnek érezzük magunkat, de agyunk is jobban teljesít, kialvatlanul azonban szinte nem is vagyunk önmagunk. Életünk egyharmadát alvással töltjük, de mi ebből a hasznunk?
A későn fekvő, későn kelő emberek számos téren hátrányban vannak azokkal szemben, akik a reggeli órákban aktívabbak inkább. Egy friss kutatás szerint ennek oka agyműködésükben rejlik.
Sokan sokféle véleménnyel vannak arról, hogy egészséges-e, jó-e együtt aludni egy kutyával vagy macskával. Vannak, akik teljesen elutasítják a házi kedvenccel való együtt alvás lehetőségét, és valamiféle perverzió kategóriába sorolják, mások viszont, egyes mérések szerint a kutyatartók majd fele, simán befogadja az ágyába az ebet. Jó ez nekik?
Szerencsére úgy fest, hogy már csak néhány év, és nem kell többet tavasszal és ősszel órát állítgatni, de addig is összegyűjtöttünk néhány praktikát, ami segíthet abban, hogy könnyebben menjen az átállás, amikor elveszítünk egy órát.
Azon kapod magad, hogy irtó nagy közhelyek hagyják el a szádat? Reggelente ismét pattanásokat nyomkodsz az arcodon, mint tinikorodban? Minden apróságon felmegy benned a pumpa? Valószínűleg nem a világ esküdött össze ellened, hanem komoly alváshiányod van – derül ki a legújabb kutatásokból.
Magyarországon minden második ember horkol, de egyes kutatások szerint ez az arány a 60 százalékot is meghaladhatja. A horkolás nemcsak a horkoló számára lehet egészségtelen, hanem azokra nézve is, akik éjjelente közelről hallgatják, hiszen ők sem tudják kipihenni magukat. De mitől alakul ki, mit tehetünk ellene?
Mit gondolsz, mennyit alszik egy féléves kisbaba? És az anyukája? Mindkettőre fény derült a 2018-ban indult Magyar Születési Kohorszvizsgálat legújabb felméréséből.
Egyre többen próbálnak a fehér zaj segítségével jobban aludni. De hogyan működik ez a folyamat? Működik egyáltalán?
Azt már régóta tudjuk, hogy a megfelelő alvás elengedhetetlen a fizikai és szellemi egészségünk megőrzéséhez, egy új tanulmány azonban összefoglalja, hogy miként segíti az alvás az immunrendszer működését.
Tanulmányok tömkelege mutat rá a kegyetlen igazságra, hogy 45 éves korunk körül az alapvető kognitív képességeink hanyatlásnak indulnak. Az emlékezetért, figyelemért, észlelésért felelős agyterületek zsugorodni kezdenek, kevésbé hatékonyan kommunikálnak egymással, mint hajdanán. Ez már a vég kezdete, vagy meg tudjuk őrizni mentális gyorsaságunkat?
Manapság rengetegen küszködnek alvászavarral. Még ha sikerül is nyolc órát ágyban tölteni, nem sokat ér, ha nem elég pihentető az alvás.
Lehet, hogy aki korán kel, az aranyat lel, azonban a tanulmányi eredményei jobbak lesznek azoknak, akik tovább ágyban maradnak – állítja egy amerikai kutatás.
