alkohol 7 - Dívány

Új év van, új remények, új fogadkozások. Ezek gyakran nagyon hamar kudarcba fulladnak. Tapasztalatból mondhatom, hogy tudom, hamar elillan az elhatározás. Ez különösen igaz a kontrollvesztő ivókra, akikre jellemző, hogy nincsenek olyan komoly fizikai megvonási tüneteik, és tudnak rövidebb-hosszabb ideig nem inni. Ekkor máris azt gondolják, hogy semmi bajuk, nem tekintenek magukra úgy, mint alkoholbetegekre. Ez a betegségük lényege.

Mi itt a Díványnál fontos feladatunknak tartjuk, hogy közérthető módon mutassuk be a pszichológia legaktuálisabb kérdéseit, legújabb elméleteit, frissen publikált kutatásait. Munkatársaink, köztük négy pszichológus kollégánk, olyan változatos témákban készítettek írásokat, mint a függőségek, a személyközi kapcsolatok, a szerelem, a szociálpszichológiai folyamatok, az álhírek, a propaganda, a mentális nehézségek vagy a családi traumák hatása. Év végi összeállításunkban 2020 legnagyobb érdeklődést kiváltott cikkeiből szemezgetünk.

Egy kiadós ivászatot követően gyakran nehéz az ébredés: a fejed hasogat, a gyomrod fáj, iszonyúan szomjas vagy és alig bírsz kikászálódni az ágyból. A másnaposság (sajnos) jól ismert jelenség, mégis rengeteg a tévhit vele kapcsolatban – ezeket oszlatjuk most el.

A húszas éveim eleje jóval keményebbre sikerült, mint terveztem. Jó, kinek nem? – gondolod most magadban, és teljesen igazad van, sokan vagyunk ezzel így.

A zöld tündérnek is nevezett abszintnak több híres művész, köztük Van Gogh és Picasso is nagy rajongója volt, akik egyes elméletek szerint legnagyobb műveikhez is az ital által okozott hallucinációkból merítettek inspirációt.

Miért lesz az egyik ember függő, mi miatt nem lesz az a másik? Mire drogozunk, iszunk, és ha sikerül leállnunk, mi van utána? Új cikkében ezt a kérdést járja körül Bajzáth Sándor addiktológiai konzultáns.

A cukros üdítőitalok és az alkohol bevitelének csökkentése fontos közegészségügyi kérdés. Ám hiába tudjuk ezekről a termékekről, hogy károsak, ez önmagában nem feltétlenül hozza meg a kívánt viselkedésváltozást. Pszichológusok ezért azt remélik, hogy a riogatás és a merev tiltás helyett furfangosabb módszerekkel, például a fizikai környezet újragondolásával is eredményeket lehet elérni. Ki tudja, talán pont a poharak alakjának gondos megtervezése fog segíteni abban, hogy tömegek éljenek egy kicsit egészségesebben.

A dohányzásról körülbelül 40 éve tudjuk, hogy a megnövekedett halandóság egyik legfőbb bejóslója. Ugyanakkor más életmódbeli, pszichés, gazdasági vagy társadalmi rizikótényezőkről kevesebb szó esik, ráadásul a legtöbb kutatás képtelen ezeket egymáshoz képest súlyozni. Pedig adódhatnak olyan helyzetek, amikor dönteni kell: mit priorizáljunk a megelőzés szempontjából. Egy friss amerikai hosszmetszeti vizsgálatból most kiderül, mik a legsürgetőbb társadalmi beavatkozások.

Már javában tombol a nyár, az elmúlt hónapok bezártsága után természetes, ha alig várod, hogy kiszabadulj otthonról. Nem sok minden tud jobban esni ilyenkor, mint egy hideg sör vagy egy jó pohár bor a rég nem látott barátokkal, a hajnalig tartó bulikról nem is beszélve.

Eddig jó. Kész a retróvállalatnév-kvíz, és jól ment a nassokkal foglalkozó rész is? Remek. És hogy állsz az italokkal?

Vajon az alkohol tényleg ellazít és segít, hogy könnyebben legyűrd a stresszt? Mennyi az igazság ebben a régi közhiedelemben?

Az alkoholos italok viszonylag drágák, beszerzésük sem feltétlenül problémamentes (pláne mostanában), így sokan álmodoznak arról, milyen jó lenne, ha saját szervezetük tudná előállítani az értékes nedűt. Akivel viszont ez tényleg megtörténik, az nem örül. Mutatjuk, miért nem.