Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kutya nevelésének egyik legnagyobb kihívása, hogy következetesek legyünk, pedig alapvetően ez mindennek a kulcsa. Ha egyértelműek tudunk lenni a kutya számára, akkor sokkal könnyebb dolgunk lesz a tanítás során és a mindennapokban is.
A jó gazda egyik legfőbb ismérve, hogy szeretné megérteni a kutyáját. Megérteni azt, hogyan „működik”, hogyan gondolkodik, mit miért csinál, mit szeret, mit nem. Nemcsak elvárásokat támaszt a kutya felé, hanem segít neki abban, hogy azokat megértse, és közben ad is a kutyának, vagyis segíti levezetni az energiáit, úgy, ahogy az a kutyának a legjobb.
Keressük az ország legügyesebb és legcukibb kutyáját!
Elstartolt a Szuperkutya versenyünk, tölts fel egy videót a kutyádról ide, és nyerj egy Huawei P30 okostelefont magadnak és egy Index-címlapi megjelenést a kutyádnak. A részleteket itt megtalálod.
Ennek jegyében összefoglaltam, mire érdemes figyelni a kutya nevelése és tanítása során. Persze minden kutya és minden gazda más, tehát lehet, hogy ami valakinek elsőre működik, az másnál valamiért nem. Ezért ha problémáink vannak, és változtatni szeretnénk, akkor érdemes felkeresni egy szimpatikus oktatót vagy kutyaiskolát, ahol személyre szabott segítséget kaphatunk.
#1 Légy következetes a szabályokban
Ez az egyik legfontosabb. Ha valamit egyszer tiltasz, másszor engedsz, akkor a kutya nem fogja tudja, hogy hányadán álltok, és úgy fogja venni, hogy oké, akkor ezt lehet. Szóval ha nem akarod, hogy felmenjen a kanapéra, akkor az a legbiztosabb, ha sosem engeded fel. Már kicsinek sem. Hajlamosak vagyunk arra, hogy a kiskutyának több mindent megengedünk, például elnézzük, hogy ránk ugrál, mert hát még kicsi, meg cuki, meg igazából annyira nem zavaró. De ha már 30 kilósan teszi mindezt, akkor nem biztos, hogy annyira cuki lesz.
#2 Légy egyértelmű a tanítás során
Nemcsak a nevelésben, a tanítás során is fontosak a tiszta elvárások. Ha azt szeretném, hogy a kutyám első szóra üljön le, akkor ne kapjon ugyanolyan nagy jutalmat azért, ha mindezt harmadikra teszi meg. Ez a probléma általában akkor szokott előjönni, amikor már szeretnénk kivenni a segítséget a feladatból. Ilyenkor gondoljuk végig, hogy mi lehet a gond, például lehet, hogy még nem tudja eléggé a feladatot ahhoz, hogy segítség nélkül elsőre megcsinálja, vagy az is előfordulhat, hogy a környezet ingerei elterelik a figyelmét. Ilyenkor lépjünk vissza egyet, segítsünk picit többet (de mégis kevesebbet, például már ne legyen falat a kézben), és ha elsőre megvan a feladat, akkor mehet a nagy jutalom.
#3 Nem csak kajával lehet jutalmazni
Ha a kutya tanításakor a jutalomra gondolunk, akkor általában a jutalomfalat jut eszünkbe. De ugyanígy lehet jutalmazni bármivel, amit a kutya szeret. Lehet az egy elhajított labda; egy húzogatós játék; az, hogy megengedem, hogy menjen játszani a haverokkal; vagy épp az, hogy én magam játszom, birkózom vele, és megengedem, hogy cibálja a pulóverem ujját. Minél többféleképpen tudjuk dicsérni a kutyát, annál könnyebb dolgunk lesz a tanítás során. Kísérletezzünk, és próbáljuk meg kitapasztalni, hogy mi az, aminek igazán örül!
#4 Általánosítsd a feladatot
A kutyák nagyon figyelnek a részletekre. Ha egy feladatot otthon, az ismerős, és emiatt viszonylag ingerszegény környezetben megtanítunk neki, még nem jelenti azt, hogy ezt mindenhol tudja. Ahhoz, hogy ezt az utcán is végre tudja hajtani, ott is gyakorolni kell. Az új feladatot mindenképpen otthon kezdjük el tanítani, és ha már jól megy, akkor vigyük ki az utcára. Eleinte többet kell majd segítenünk, de ha otthon már valóban jól begyakoroltuk, akkor gyorsan fog menni az általánosítás.
#5 Fokozatosan vedd el a jutalmat
Egy új feladat tanításához mindenképpen használjunk jutalomfalatot vagy játékot, hogy kedvencünk motivált legyen, így ugyanis gyorsabban tanul, mintha például a feneke lenyomásával akarnánk ülni tanítani. Eleinte minden jó feladatra adjunk jutalmat, majd ha így már jól megy, akkor néha már csak az üres kezünket húzzuk a feje fölé, és úgy segítsünk neki leülni. Amikor már így is tudja, akkor fokozatosan hagyjuk el a megvezetésre használt jutalmat, és csak akkor vegyük elő, ha már leült. A következő lépés, amikor a falat helyett csak szóval vagy simogatással dicsérünk, ezt ugyanúgy fokozatosan, váltakozva (pl. falat-falat-dicséret-falat) vezessük be.
Amikor egy feladatnál már csak szóval dicsérünk, gyakran előfordul, hogy idővel a kutya motivációja csökken, és lassabban ül le, vagy több vezényszóra van szükség. Ennek elkerülésére érdemes a jól ismert feladatoknál is időnként falattal vagy játékkal jutalmazni, hogy a kutya ne tudja kiszámítani, hogy mikor kap érte jutalmat.
#6 A klikker elhagyható
A haladó szellemű kutyaiskolákon ma már általános a klikker használata, ami egy kattanó hangot kiadó eszköz, mellyel sokkal pontosabban jutalmazhatjuk a kutyát, hiszen könnyen lehet, hogy amíg szóval megdicsérem (például „de ügyes vagy!”), addig ő már rég mást csinál, mint amiért meg akartam jutalmazni. A klikkerrel tehát könnyebb egyértelműsíteni a feladatot, ráadásul jól elkülönül a környezet zajaitól, és mindig ugyanolyan hangja van, nem befolyásolja az, ha például fáradtak vagyunk. (Ha stresszesek vagyunk a munkától, és nem vagyunk elég türelmesek, akkor neki se álljunk gyakorolni.)
Sokan azért félnek a klikker használatától, mert amiatt aggódnak, hogy akkor életük végéig klikkerrel kell járni az utcákat. Erről szó nincs, ugyanúgy fokozatosan elhagyható, ahogy a jutalomfalat is (lásd az előző pontban).
#7 Önkontroll a tanításban
Vannak helyzetek, amelyeket hajlamosak vagyunk erőből megoldani, miközben anélkül is elmagyarázhatnánk a kutyának, hogy lekiabálnánk a fejét vagy épp elrántanánk. Tipikusan ilyen például a kocsiból való kiszállás vagy az ajtón való kimenetel. Ha a kutyánk hajlamos arra, hogy azonnal kiugorjon a kocsiból, amikor nyílik az ajtó, akkor próbáljuk ki azt, hogy csak lassan, óvatosan nyitjuk ki, és amint megmozdul és furakodik, rögtön csukjuk be, de ne mondjunk neki semmit. Játsszuk ezt a csiki-csukit addig, amíg legalább egy pillanatig nyugton marad, amíg mi nyitjuk az ajtót, és aztán a kiszállást jelző szóval jelezzük neki, hogy most már jöhet. Gyakoroljuk ezt minden kiszállásnál, és fokozatosan várjunk egyre tovább, a kiugráshoz pedig mondjuk a vezényszót, hogy egyértelmű legyen számára, hogy mikor jöhet ki.
#8 Ha hívod, ne menj hozzá
A behívás legfontosabb szabálya: sose menj a kutya felé, miközben hívod! Hiszen pont azt szeretnéd, hogy ő menjen hozzád. Ha azt látja, hogy hívod, de elindulsz felé, akkor azt fogja gondolni, hogy felesleges odamenni, hiszen te úgyis mész. Tehát ha hívod, akkor ne menj felé, sőt inkább távolodj tőle, különösen, ha azt látod, hogy bizonytalan, hogy most menjen-e vagy sem. Ha ilyenkor téged választ a többi kutya helyett, akkor nagyon dicsérd meg! Ha pedig olyan a helyzet, hogy most azonnal indulnotok kell a futtatóról, és minél előbb pórázra szeretnéd tenni, akkor inkább ne hívd, hanem menj oda hozzá, és tedd rá.
#9 A sokszor kevés többet ér
Fontos tudni, hogy többet ér a napi 2x5 perc gyakorlás, mint egyben fél óra. Ha a sok kutyaiskolai házi feladatot egy gyakorlásba szeretnénk belesűríteni, akkor lehet, hogy a végére a kutyánk már nem lesz olyan koncentrált, többet hibázik, amitől esetleg dühösek leszünk, akkor meg dobhatjuk ki a kukába az egész gyakorlást. Inkább gyakoroljunk két feladatot reggel, a másik kettőt meg este, és csak röviden. Tényleg röviden: ha elsőre úgy megcsinálja, ahogy szeretnénk, akkor nagyon örüljünk neki, és hagyjuk is abba annak a feladatnak a gyakorlását! Ez talán az egyik legnehezebb dolog a kutya tanítása során, hogy felismerjük, mikor kell abbahagyni.
#10 Öreg kutya, nem vén kutya
Tévhit, hogy az idős kutyát már nem lehet tanítani. Lehet, hogy már vannak fizikai korlátai, és kicsit több gyakorlásra van szükség az új feladat elsajátításához, de mindenképp érdemes az idősödő kutyákkal is foglalkozni. Ez segít megőrizni a szellemi frissességüket, és lassíthatja a demencia megjelenését.
