Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A gyerekek étkezési szokásai nem csupán a nevelésen vagy a családi rutinon múlnak. Egy friss brit ikervizsgálat szerint a „válogatós evés”, vagyis, amikor a gyermek tartózkodik bizonyos ételektől, ízektől vagy textúráktól, nagyjából 60–70%-ban genetikai tényezőkre vezethető vissza.
Sok esetben nem a szülők hibájáról van szó, hanem öröklött hajlam is közrejátszik. Természetesen a környezet is hatással van: az, ahogyan a felnőttek az étkezéshez viszonyulnak, befolyásolja, hogy a kicsi mennyire lesz nyitott az új ételekre.
Miért lesz válogatós egy gyerek?
A kutatások szerint a kulcs a türelem és a fokozatos ismerkedés. Egy-egy új ételt akár 10–15 alkalommal is fel kell kínálni, mire a gyerek hajlandó megkóstolni, vagy eljut oda, hogy megszereti. Az első elutasítás nem jelenti azt, hogy a gyerek soha nem fogja megkedvelni az adott ételt. Érdemes kis adagokat adni, nem erőltetni, és nem büntetni, ha nem sikerül. A cél, hogy
az evés ne csatatér legyen, hanem természetes élmény maradjon.
Szülői példa és közös étkezések
A gyerekek akkor tanulnak a legjobban, ha látják, hogy a szüleik is nyitottak az új ízekre. A közös étkezések során, amikor a családtagok örömmel fogyasztják az egészséges fogásokat, a gyerek is nagyobb kedvvel kóstol meg valamit, amit korábban visszautasított. Fontos, hogy
a szülő ne csak elvárja, hanem saját példájával is ösztönözze a változatos táplálkozást.
A túlzott nyomás kerülése
A szakértők óva intenek attól, hogy az étkezés folyamatos konfliktusforrássá váljon. A gyerek ne érezze úgy, hogy rossz, ha nem eszik meg mindent, vagy ha bizonyos ételek taszítják. A dicséret sokkal hatásosabb, mint a kényszer: ha csak egy falatot hajlandó kipróbálni, már érdemes megdicsérni a bátorságáért.
A jutalmazás és a büntetés túl gyakori alkalmazása viszont megzavarhatja a természetes étvágyat.
Mikor kell szakemberhez fordulni?
Előfordul, hogy a válogatósság túlmutat a „szokásos” gyermeki szeszélyen. Ha a kicsi súlya, növekedése vagy fejlődése elmarad, vagy ha extrém mértékben kerüli az ételeket, illetve érzékeny bizonyos textúrákra vagy illatokra, érdemes dietetikus vagy gyermekpszichológus segítségét kérni.
Az ismertebb „válogatós evés” mögött néha egy komolyabb táplálkozási zavar, az úgynevezett ARFID (Avoidant/Restrictive Food Intake Disorder) állhat, amely speciális támogatást igényel.
Ha kíváncsi vagy rá, hogyan tudod kiegyensúlyozottan táplálni a gyermeked, olvasd el ezt a cikkünket is!
