Újragondolják a kisétkezéseket, kevesebb sót használhatnak a jövőben az óvodákban. Az NNGYK és a közétkeztetők összefogtak az egészség érdekében.
A Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal (NNGYK) folytatott szakmai egyeztetésen átfogó, szerkezeti szemléletű sócsökkentési javaslatcsomagot mutatott be, írja a KÖZSZÖV közleménye. A főként az óvodákat érintő változás átfogó kampány mellett valósulhatna meg.
Mint írják, ez nem pusztán a receptúrák módosítását, hanem a kisétkezések teljes újragondolását eredményezheti. A Szövetség szerint a fenntartható sócsökkentés csak rendszerszintű változtatásokkal, finanszírozási és szemléletformáló intézkedésekkel együtt valósítható meg.
Csökkentenék a sóhasználatot a közétkeztetésben
A szakmai szervezet és a hivatal közös egyeztetése során áttekintették a sóbevitelre vonatkozó határértékek átalakulását. Eszerint az étkeztetés típusától függően meghatározott,
korcsoportonként maximálisan megengedett napi sóbevitel-értékek
2028. augusztus 31-ig alkalmazhatók, ezt követően ismételten a cél értékek válnak kötelezővé. A KÖZSZÖV úgy véli, a közétkeztetési szolgáltatók az elmúlt évek során saját hatáskörükön belül megtették a szükséges lépéseket a sóbevitel csökkentése érdekében, de ezek az intézkedések önmagukban nem bizonyultak elegendőnek. Főként a kisétkezések kapcsán fogalmaztak meg kritikát, összegezve, hogy a 4-6 éves óvodások esetén
a tízórai és az uzsonna energia- és sótartalma még mindig aránytalanul magas.
Így változna az iskolások és óvodások étkezése
A probléma forrásaként az élelmiszeripari kínálat szerkezetét, az alapanyag-ellátottságot, a technológiai adottságokat, és a változatlan fogyasztói szokásokat jelölték meg, melyek még mindig jelentős mértékben korlátozzák a további érdemi sócsökkentés lehetőségét.
A tervek szerint újra kell gondolni ezen étkezések időpontját, illetve tápanyagtartalmi arányát.
A reggelit egyértelműen főétkezésként szabályoznák finanszírozási szempontból is, és törekednének arra, hogy a két kisétkezés a napi energiabevitel legfeljebb 20 százalékát tegye ki. A strukturált szemléletváltásra és szortiment-átalakításra is nagy hangsúlyt helyeznek, a cél
az egészséges, természetes alapú, alacsonyabb sótartalmú, magasabb rosttartalmú élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök, natúr tejtermékek, teljes értékű gabonaalapú készítmények előtérbe helyezése.
Ennek érdekében szükségesnek tartják a finanszírozási és támogatási rendszer átfogó felülvizsgálatát, a rendszerszintű szemléletformálást, a Nemzeti Alaptantervben az egészséges táplálkozás oktatását minden korcsoport számára, gyakorlati elemeket is tartalmazó módon. Kommunikációs kampányokat is indítanának ennek érdekében.
