Drámai adatok érkeztek a magyarokról: 76 éve nem látott mélyponthoz érkeztünk

Olvasási idő kb. 2 perc

Magyarország népessége a lélektani határnak számító 9,5 millió alá esett, és mióta vezetik a statisztikákat, soha nem született olyan kevés gyerek egy évben, mint 2025-ben.

Az utóbbi években évről évre csökkent a születésszám Magyarországon, és folyamatosan fogyatkozott a hazai népesség, 2025-ben viszont több szempontból is drámai mérföldkőhöz érkeztünk.

76 éves mélypontot jelent a 2025-ös magyar születésszám

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes, becsült adatai alapján 2025-ben 72 ezer gyerek jött világra, ami 7,1 százalékkal, 5511-gyel kevesebb, mint az előző évben. 

2025-ben 72 ezer gyerek jött világra Magyarországon, ami 77 éve a legalacsonyabb szám
Fotó: Halfpoint / Getty Images Hungary

Ahogy arra a hvg.hu felhívta a figyelmet, ez azt jelenti, hogy

Idézőjel ikon

1949 óta, mióta vezetik a születésekre vonatkozó hazai statisztikákat, még soha nem volt ilyen alacsony a magyar születésszám.

2025-ben 124 200 magyar halt meg, ami 2,6 százalékkal, 3270-nel kevesebb az egy évvel korábbinál. A születések és a halálozások egyenlegének következtében a becsült természetes fogyás 52 200 fő volt tavaly, 4,5 százalékkal több az előző évi 49 959 fős értéknél.

A természetes fogyásból eredő népességcsökkenést a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege kis mértékben enyhítette. De még így is átléptünk egy lélektani határt, a 9,5 milliós népességet:

2025 végén Magyarország lakónépességének becsült száma 9 millió 489 ezer fő volt. 

A születésszám lakosságarányosan is történelmi mélypontra zuhant, ezer lakosra 7,6 élveszületés jutott 2025-ben, míg egy évvel korábban ez a szám még 8,1 volt. 

Tovább csökkent a termékenységi arányszám is, ami megmutatja, hogy egy egy nő átlagosan hány gyereket szül élete során. 2025-ben ez az adat 1,31 volt – szemben az egy évvel korábbi 1,39-cel –, és megközelíti a 2010–2011-es mélypontot. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.