Újabb intézményben lettek tömegesen rosszul – hárman kórházba kerültek

Olvasási idő kb. 2 perc

Angyalföld és Veresegyháza után most egy egri óvodában lett mintegy negyven kisgyerek rosszul – a tömeges hányásos-hasmenéses megbetegedés miatt hárman kórházba is kerültek.

Keddről szerdára virradó éjszaka megbetegedett az Egri Bölcsődei és Óvodai Intézmény Joó János Tagóvodájába járó több gyerek és az intézmény három dolgozója – olvasható az Index cikkében

Ez már a harmadik tömeges rosszullét

A tömeges rosszullét hirtelen jelentkezett, mintegy negyven kisgyermeket és három dolgozót érintett. A betegek hányásra és hasmenésre panaszkodtak,

Idézőjel ikon

három gyerek kórházi ápolásra szorult.

Tömegesen lettek rosszul a gyerekek: hasmenésre és hányásra panaszkodtak
Fotó: Zero Creatives / Getty Images Hungary

Az intézmény tájékoztatása szerint az esetet követően a reggeli órákban fertőtlenítést végeztek, valamint megtették a szükséges megelőző intézkedéseket.

Idézőjel ikon

Az illetékes egészségügyi hatóság helyszíni szemlét tart az eset kivizsgálása érdekében.

Egyelőre nem ismert, hogy pontosan mi okozta a tömeges rosszullétet: az majd a vizsgálat során derülhet ki, hogy vírusos eredetű megbetegedésről vagy esetleg életmérgezés-jellegű problémáról van-e szó.

Nem ez az első hasonló eset az utóbbi napokban. A hét elején egy veresegyházi iskolában lettek többen rosszul: hányásra és hasmenésre panaszkodtak. A múlt héten pedig Angyalföldön történt hasonló eset: a XIII. kerületben a megbetegedések száma elérte a 611-et, és mintegy 80 gyereket kórházban kellett ápolni.

Akkor a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet az eset kapcsán közleményében így tájékoztatott: „Több nevelési és oktatási intézményből tegnap délutántól folyamatosan érkeznek gyermekek a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe hányásos, hasmenéses panaszokkal, valamint dehidratációs (kiszáradásos) tünetekkel, feltehetően ételmérgezés következtében.”

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.