Több mint 200 gyerek szüleinek magatartását vizsgálta egy nemrég publikált kutatás során Reem Raouda a tudatos szülői magatartást képviselő szakember. Ennek eredményeként érdekes összefüggéseket talált a hagyományos, jól bevált, de negatív szülői mondatok és a gyerekek ellenálló magatartása között.
A szakember szerint az olyan tipikus mondatok használata, mint a „Hagyd ezt abba”, vagy a „Ha ezt nem csinálod, akkor…” együttműködés helyett védelmi mechanizmusokat („harcolj vagy menekülj”) indít el. Ekkor a gyerek agyában a tanulás helyett a túlélésért felelős rész aktiválódik.
Eközben azokra a szülőkre, akik megmagyarázták, hogy éppen mit miért mondtak, a kutatás szerint sokkal inkább odafigyeltek a gyerekek. Éppen ezért Raouda összegyűjtötte azt az 5 mérgező kifejezést, amelyet biztosan nem érdemes a csemetéknek mondanunk, ha az együttműködő, tisztelettudó kommunikációt szeretnénk megvalósítani.
„Csak. Mert azt mondtam.”
Az ilyen mondatok elvágják az utat minden további kommunikációtól, és a gyereket a csendes bólogatásra ösztönzik, mely később frusztrációt szülhet. Raouda ehelyett az ehhez hasonló mondatokat javasolja:
„Tudom, hogy nem tetszik ez a döntés. Elmagyarázom, aztán továbbléphetünk.”
Ezzel a kölcsönösen tisztelettudó kommunikációt segítjük elő.
„Ha nem fogadsz szót, nem csináljuk ezt a programot.”
Mivel a fenyegetőzés csak dacot és védelmi reakciókat szül, érdemes olyan mondatokra váltani, ami szintén határokat szab, de a gyerek számára is hagy némi teret, például:
„Majd ha készen állsz, hogy ezt a tevékenységet végezd, akkor elkezdhetjük.”
„Ne sírj! Nincsen semmi bajod.”
Ha érvénytelenítjük a gyerek érzéseit, azt tanulja meg, hogy amit érez, az rossz, helytelen, ez pedig a kutató szerint távolságtartást eredményez a szülő-gyerek kapcsolatban – így még nehezebb az együttműködés. Mondjuk ezt helyette:
„Látom nagyon szomorú/csalódott vagy, mondd el mi a baj!”
„Hányszor kell még elmondanom neked?”
A kutató szerint ez a kérdés frusztrált hangvételű, és azt feltételezi, hogy a gyerek szándékosan nem tett meg valamit, és az ellenkezés vagy dac a gyerek részéről valójában zavarodottsága miatt is lehet. A hibáztatás helyett a problémamegoldásra összpontosítva a hasonló mondatok ajánlottak inkább:
„Már többször kértelek erre. Segíts megérteni, hogy mi az, ami miatt ez nehéz neked.”
„Te ezt jobban tudod.”
Ez a kijelentés megszégyenítőleg hathat a gyerekre, és a tisztességtudó kommunikációt is megnehezíti. Mondjuk inkább ezt helyette:
„Valami most a önmagad útjában áll. Beszéljünk róla!”
Ez a mondat a védekezés helyett reflexióra ösztönzi őt.
Ha szívesen olvasnál még a szülői kommunikáció témájában, ajánljuk ezt a cikkünket.
